MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1958

1958-05-26 25. öe. - 1958_VB 25/60

J9r Budapesti Pártbizottság Ipari és Közi,Osztály Budapest 1958 május 19. Készült 40-példányban, X/2233 Jelentés

, a takarékossági mozgalom helyzetéről. /: III, IV, VIII, IX, X, XI, XIII, XIV, XIX kerület és a Csepeli Müvek, Magyar Pamutipar, Budapesti Erőmű, Ruggyantaárugyár munkája alapján.:/ Helyzot a takarékossági rendelet megjelenése előtt.. Már 1957-ben több vállalat tett kezdeményező lépéseket elsősorban anyagtakarékossági vonalon. 1956-hoz viszonyitva.az anyagmegtakaritás értéke 1957-ben jelentős volt az üzemekben. Természetesen nem állitható az , hogy ez már szervezett anyagtakarékossági mozgalom volt, hanem a megtakarítás.a konszolidáció , a nyereség* részesedés eredményeként jött létre. Több vezető elvtárs beszéde és a pártkonferencia is felhivta a figyelmet a takarékosság fontosságára. 1958-ban már az év elején több Pártbizottság.hozott határozatot a takarékossági mozgalom elindítására. A BPB. dec. 16-i határozata alapján célul azt tűzték ki, ho&sy a munkaversenyben a termelési agitációban az üzemi pártmunkában elsőrendű feladat a takarékosság

, Az üzemi feladatokat a gazdasági vezetéssel együtt oldják meg. A gazdasági vezetőket, pártszervezeteket összehivták mégbeszélték velük a tennivalókat. Ennek eredményeként több kerületben élénk mozgalmak indultak meg, A legjobb munkát a IX, X, XIV kerületben és a Csepeli Müvekben végezték. Figyelemre méltó, hogy olyan .hagy ipari kerület mint a XIII.kerület, viszonylag kevéssé foglalkozott a takarékossági mozgalommal. A Minisztertanács határozata után alapos, széleskörű , szervezett mozgalom indult el. A Végrehajtóbizottságok és a pártbizottságok egymás után tárgyalták az MT. határozatát. Megszabták a különböző szervek feladatait, hansulyozták, hogy a takarékosságot az üzemek ne.kampányfeladatnak tekintsék,hanem törődjenek a távlati munkával is. Kötelezővé tették a PTO. ,Agit.Prop.Osztályok számára a rend- / ORSZÁGOS LEVÉLTÁR