MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1957

1957-10-07 8. öe. - 1957_VB 8/5

- 3 ­A női káderkérdés: Tisztelet a kivételnek, de rengeteg olyan van, aki nem az igazi tősgyökeres proli asszonyt képviseli. Igen sok asszony elszakadt a munkástársaitól, osztályától, nem tudják megtalálni azt a megfelelő hangot, amelyet kellene* Vannak olyan párttagok, akiket az asszonyok szeretnek, de van­nak olyanok is, akikkel szemben egyáltalán nem tudnak feloldód­ni. Pl. a Lőrinci Fonó párttitkára volt Simon elvtársnő, aki­ről azt hittük, hogy szeretik a dolgozók, később derült ki, hogy anyacsászárnőnek hivták, semmikép nem akarták a dolgozó nők elfogadni. A Szovjetunióba ment ki tanulni, a Lőrinci Fonó dolgozói ezen fel vannak háborodva. A jelentés j—ik oldalának 2-ik bekezdése foglalkozik azzal, hogy a pártszervezetek nem tudják áttörni azt a közömbösséget, mely az asszonyok részéről megmutatkozik. Ennek egyik módszere az lenne, hogy ugy a női, mint férfi káderek barátkozzanak az asszonyokkal. A mi üzemünkben is probléma, hogy nem tudnak az elvtársak megfelelő kapcsolatot teremteni a dolgozókkal. Ne ugy menjünk oda egy idegen emberhez, hogy megkérdezzük a politikai véleményét, hanem a napi problémákon keresztül próbáljunk közel­kerülni hozzájuk és a későbbiek folyamán önkéntelenül is rá lehet térni a politikai kérdésekre. A helyi feladatok helyes kiválasztása és megvalósítása az az eszköz, amellyel a közöm­bösséget át lehet törni. Az aprómunka fokozása igen helyes és fontos, de csak abban az esetben ha a felvetett problémákra-választ is adunk. Meg kell mondani az embereknek őszintén, hogy bizonyos problémák meg­oldására nincs lehetőségünk. Azonban vannak olyan dolgok is amiket egy kis-jó akarattal meg lehetne oldani. Pl. az egyik üzemben vettek 3 mosógépet, az asszonyok az üzembe viszik a mosnivalót, 200-200 asszonynak a problémáját meg tudják oldani. Ezt meglehetne máshol is valósi tani. l-l üzemben nézzék meg, hogy milyen segítséget tudnak adni az asszonyok munkájának meg­könnyítésé he z. Nézzék meg, hogy l-l ilyen proléma megoldásához mennyivel kell az üzemnek és mennyivel az asszonyoknak hozzá­járulni és ha lehet valósitsák meg. A javaslatokhoz annyi megjegyzésem lenne, hogyha már hozunk egy határozatot, akkor bizzunk meg s VB-ból egy felelős sze­mélyt, aki kimegy és segit a programra kidolgozásában. A VB. ré­széről megbizott elvtárs menjen ki az üzembe, hivja össze az aktívákat beszélgessen el velük és ennek alapján segitsen a programra kidolgozásában. Ha ezt teljesen az üzemekre bizzuk, akkor nem fog menni, A programmban feltétlenül szerepelni fognak olyan dolgok is, melyhez anyagi alap kell, ehhez a felsőbb szervek segitsége szükséges. , • á „ [ORSZÁGOS LEVÉLrAa bakó Ágnes, elvtarsno; L..,.,... . Véleményem szerint, hogy ennyire kezdeti stádiumban van a nők­kel való foglalkozás munkája ez összefügg azzal, hogy ez a munka nem volt eddig irányitva. Eddig az történt, hogy megalakították a kerületi Nő tanácsot és van egy függetlenített nőfelelős, Azelőtt a függetlenített nőfelelős feladata ez'volt, hogy az üzemekben az asszonyokkal foglalkozzon. Most nem ez a'feladata. Az üzemi asszonyokkal a szakszervezet foglalkozik, a nőfelelős­nek elsősorban a lakóterülettel kell foglalkozni, nem is jutnak le az üzemekbe. Ha a szakszervezeteknek a feladata a nőkkel való 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom