MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1957
1957-09-23 7. öe. - 1957_VB 7/49
csak február-márciusban alakultak meg komoly elvi viták közepette. Pl. a KSH-ban két vonalon ment a pártszervezés j az egyik oldalon álltak, akik helyeselték ás egyetértettek a párt politikájával /MSZMP/, ezeket szektásnak tartották, a másik oldalon a revizionisták, akik még később is Nagy Imre féle koncepciókat hangoztattak, sőt jelenleg is ezen az alapon állnak, csak nem nyiltan. . Az Országos Pártértekezlet előkészítésének szakaszától kezdve mind ritkábban jelentkeztek a revizionista nézetek nyiltan, sőt kezdték balról támadni a párt politikáját, A revizionista jelenségek, nézetek különösen az értelmiségi és kispolgári pártszervezeteinknél jelenleg is megvannak, de nem teljes nyiltsággal, hanem általában burkoltan jelentkeznek és lényegében folytatják táraadásaikat a párton belül és a párton kivül egyaránt a következő fő kérdésekben; II. 1./ fíevizionie-ta támadás a munkásosztály vezetésének tagadásában, a munkásosztály hatalmának, a proletárdiktatúrának gyengítésében és olyan nézetekben mutatkozik meg gyakran, hogy az osztályharc olvadjon fel i/?y általános és széles nemzeti, egységben. Ezen a területen a marxizmus-leninizmus jobboldali torzitói ma már nagyon óvatosa,, fogalmazzák meg nézeteiket és folytatják tevékenységüket. A valóságos szándékot itt többnyire a szakmai rátermettség védelme jelszava mögé bujtatják. A proletár államhatalom gazdasági irányító munkáját különböző formákban, számos módszerről támadják a revizionisták, A XI. kerületi Erőmű egyes műszaki vezetőinek véleménye szerint a termelés pártcllcnőrzését csak a gazdasági vezetők zaklatására találták ki. Más helyütt a XI. kerületben egyes értelmiségiek kiadták a ^szocializmust tervgazdálkodás nélkül" jelszót. Az állami gazdaságJ ' irányítás és a gazdasá-gi eredményekben való részesedés kérdésében, feltűnő élcsségü és szervezettségű támadások vannak általában a XI. kerület üzemeiben. 2•/ Re vizionis ta t ámadá s ma is nyilt an folyik polg ári demokratikus form ák idealizálásában /visszatérés ,164-0. forradalmi hagyományaihoz/, általános humanitás követelésében "tiszta, erőszak nélküli demokráciát", ."s z abad művészetet", " több pártrendsz e rt" követelő jelszavakba n . -nck Ezek a revizionista nézeteknek felvetése és terjesztés^ értelmiségi, kispolgári jellegű pártszervezeteinknél rendszerint szovjctellcnes-
