MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1957

1957-08-26 5. öe. - 1957_VB 5/6

dolgok annyira összefüggenek az életben, hogy műszaki csak a saját fe;je szerint akar további ha a )menni,. helyes irányban politizálni, akkor kiderülne, hogy önmaga a dolgok végrehajtásához kevés. A műszaki értelmiségnek ió pár évvel ezelőtt történt bizonyos kiemelése - amikor elég nagyszabású gazda­ságpolitikába kezdtünk - teljesen szükséges volt. Akkor ugy foglaltak állást, azt hirdették hosszú i­dőn keresztül^ hogy a terhek nagyrészét a műszaki ér­telmiség viszi ós ennek megfelelően a legkülönbözőbb kiemelések következtek be. /magasabb béreli, ha vala­hol előnyöket kellett biztosítani, akkor a műszaki értelmiség kapta meg és igy tovább./ Azt hiszem előbb-utóbb ezt a külön kiemelést el fog kelleni ejteni, és az értelmiség egészéről, azonfe­lül legfeljebb a gazdaságon, pedagógián, vagy kuta­táson Belül működő értelmiségről lehet beszelni. Egy minisztérium nem tudja a maga műszaki politikáját magas színvonalú közgazdasági munka nélkül elvegezni. Ehhez is egy jó példát mondanék. Az egész műszaki i­rányzatunk az' elmúlt években tapogatózott a helyes bázisok irányában és nem talált ra, mert pl. a terme­lői árrendszer, ami nyilvánvalóan nem egy központi probléma, nem egy pénzügyi, közgazdasági probléma, hamis kepét adott a műszakiaknak. Kagyon erősen alá akarom húzni, hogy a műszaki értel­miség önmagában egy nagyon nehezen megfogható kör és a munkát illetően pedig egyáltalán nem szakitható el más értelmiségi ágazatoktol, vagy ha elszakítjuk őket, akkor abszolút hibás következtetésekre jutunk. Ma már helye,sen a bérezést képesítéshez és nem szakmai képe­sítéshez kötik. Tehát ha egyetemi végzettség kell, nem kötik ki, hogy csak Műszaki Egyetemi végzettség lehet. Hogy félreértés ne essék meg kell mondanom, hogy az előbb elmondottakkal nem a karom azt a látszatot kelr­teni t hogy a műszaki értelmiségről nem lehet külön beszélni. Jó lenne ha ugyanakkor tudnánk a bölcsészek­kel, jogászokkal, pedagógusokkal szintén külön fog­lalkozni. Valahol azonban összegezni kell és az össze­gezésben már nem szabad ilyen álláskategóriákat csi­nálni . A műszaki értelmiség az államigazgatásnak 5-6 külön­böző helyén működik. Mindenekelőtt a legnagyobb mű­szaki értelmiségi réteg az a termelésben, az ipari üzemekben, ipartelepeken, vállalatoktól dolgozik. 'lásik réteg a tervező irodákban - igen nagy számban, és ha a tervezést egy kicsit az u.n. állami terve­zési meghatározáson tul is tervezőmunkának tekint­jük, akkor a számuk még nagyobb, mert hiszen a ter­vezők nagyrésze ma már szerKesztői munkát végez^ma­gával az üzemi élettel kapcsolatban. Harmadik réteg a tudományos munkában dolgozik. Ez viszonylag kis­számú réteg, r omzAao&t.Kvát.rAft u

Next

/
Oldalképek
Tartalom