MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1957

1957-12-30 15. öe. - 1957_VB 15/47

ZJín - 7 darabokat, megint mások az igen ritkán megjelenő műsorfüzetek anyagait használják fel. lényeg az, hogy mivol a müsortanácsadás, a müsorellátás és a szakjai ellenőrzés nom egy kézben van, rendszerint a legjobb tanácsok is elsikkadnak és a csoportok silány kabarészámokat, operetteket, sokszor Ízléstelen darabokat tanulnak be. Néhány Ízelítő abból, hogy miket tanulnak bo a kisebb csoportok/ "Hajrá LFTC", "Szélhános kápügy-iök", "Vig Irvagok TIÍ vagyunk", "Lepsénynél még megyeit", "Anyós nélkül nem nősülők", "Kérek egy fröccsöt", "A nőcsábász", "A férj is valaki". A nagyobb csoportok repertoárjában a "Csókos . asszony", a "Doktor ur", a ''Lili bárónő", a "Csárdáskirálynő" stb. szerepel. Természetesen ma már egyre több pozitív példa is akad. A Fővárosi Biró.gág színjátszói a "Tanitónő-t", a MOM színjátszói Nazim Hikmet l,jJ

egenda a szerelemről" cimü darabját, a IX. kerületi Tükcr színjátszói í'oliero "Bot csinálta doktor" cimü darabját mutatják be. A müsorválasztásban a legsúlyosabb hiba az, hogy a rossz kabarénak szinte dömpingje van. Meg azok a •söpörtök is, amelyek műsorában komoly témájú szép darabok vannak, betanulnak nivótlan kabarészámokat. A Glóbus Nyomda színjátszói pl. betanultak egy részletet Tolsztoj "Golgotá"-jából ós ugyanakkor felvettek a repertoárjukba egy Hac^ek és 3ajő jelenetet és a :

'Poriocsin marad" cimü kabarészámot. A csoportok ezzel a müsorpolitikával a közönség állítólagos igényeit akarják kielégíteni. Tény az, hogy az emberek a műsoros előadásokon szórakozni akarnak jól akarják érezni magukat. De ezt a mi csoportjainknak szellemes, jól megirt, kedveshumoru darabokkal ás nom a kabarészámok leggyengébbjeivel kell biztosítaniuk. Az sem meggyőző, hogy az előadásokat látogató közönségnek általában tetszenek ezek a számok, hiszen dolgozóinknak csak agy kis része jár el az előadásokra, s a távolmaradó nagyobb rész ízlését és igényeit nem ismerjük. A rossz müsorpolitika döntő oka az, hogy nem. irányítjuk és nem ellenőrizzük a csoportok müsorválasztási tevékenységét. Azt som szabad azonban elhallgatni, hogy nem teremtettünk lehetőséget arra, hogy ezek a csoportok valóban jó darabokhoz jussanak: a Népművelési Intézet igen ritkán ad ki műsorfüzeteket, s a megjelenő műsorfüzetek sem jutnak cl a csoportokhoz, iroink nem irnak sem mai témájú jeleneteket, sem pedig szellemes, ötletes, tréfás jeleneteket, végül pedig a budapesti színházak müsorpolitikaja is rossz példát mutat. A nehézségek ellenére van mr törekvés arra, hogy a színjátszó csopsrORSZÁGOS LEVÉLTÁR