MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1957

1957-12-16 14. öe. - 1957_VB 14/46

- 4 munka felépítéséhez igazodnak és ott jelentős befolyásuk van. A Dej Hajógyárban a pértcsoportok szoros termelési egységenként épültek ki: egy brigádba tartozó párttagok egy pártcsoporthoz tartoznak. Ez azonban még nem mindenütt történik igy. Több üzem műhelyében és osztályain nincs egyetlen párttag sem, vagy igen gyenge a párt befolyása. A Ganz Vagon műhelyeinek és osztályainak lo f> -ában nincs egy párt tag sem. Többek között nincs párttag olyan fontos területeken,mint a Diesel - telep osztályon, a Hajtómüszerkesztésben, a pénzügyi osztályokon és ezámos termelő műhelyben. Neheziti az alapszervezetek munkájának irányításét, hogy az üzemeknél egy-egy alapszervezet jelenleg egész gyáregységek területén működik és az alapszervezeti titkér a pártcsoportok szervezeti gyengesége miatt nem tudja összefognitöbb műhely és termelési ágak munkáját. Egyes esetektől eltekintve a pértcsoportok munkáját nem irányítják a termelési kérdések megtárgyaláséra. Rendszertelenül ülnek össze főképpen olyan esetekben, amikor felsőbb pártszervezetek egy - egy akcióra megkövetelik a párttagok mozgósítását. Nem egyedül álló jelenség az a tapasztalat, hogy a Gani Tagongyér Gépgyártás 8 pártcsoportja, noha 1956 decemberben már szervezetileg létrejött, azóta még nem tartott megbeszélést. 2./ A Pértcsoportok és a pértonkivüliek közötti munka hiányosságai összefüggésben vannak a szakmai képzetlenséggel. A termelés kérdéseinek alapos elemzése, ismerete már szélesebb gazdasági és műszaki ismereteket igényel. Ezekkel a tulajdonságokkal a pártszervezetek vezetőségei , titkárai általánosságban nem rendelkeznek. Az ellenőrzés szakszerűségének hiányát mutatja az a körülmény, hogy az alapszervezetek vezetőségeinek összetétele sok helyen nem megfelelő. Pl . kevés az üaem szakmai munkáját jól ismerő fizikai munkás, illetve műszaki a párt vezet ős egekben. Gyakori az olyan alapszervezeti ves tőség is, melynek tagjai nem az alapvető folyamatokban, hanem mellékmunkákban dolgoznak/ MEOS, diszpécser, villanyszerelő stb. / A szakmai felkészültség gyengesége miatt a pértvezetőségek nem tudnak a termelés megj avitósa érdekében preventív intézkedés eket,vagy javaslatokat tenni. Módszereik az ellenőrzés sorén adminisztratív jellegűek, általában a vezetők beszámoltatására szorítkoznak. Gyakori , hogy az alapszervezeti vezetőségi üléseken nem hoznak határozatokat a gazdasági kérdések megtárgyalásakor , a napirendeket nem készítik elő a párttagság bevonáséval. Az alapszervezeti titkárok zöme a tényleges problémákat a taggyüléeek felszólalásaiból ismeri meg. 3./ A nagyüzemi pártbizottságok mellett különböző elnevezések alatt termelési, gazdasági bizottságok dolgoznak. E bizottságokban az üzem legjobb kommunista, műszaki értelmiségei vesznek részt. A termelési és gazdasági bizottságok időnként egy-egy kérdést alaposabban meg vizsgálnak, javaslatokat tesznek a pártbizottságok felé, segitik a mutatók megértését, felhasználósát és egyéb javaslatok megvalósításét. Hiba az, hogy a bizottságok elkülönülten dolgoznác a szakszervezettől, annak hasonló bizottságaitól, a legaktivabb pártonkívüli szakemberektől. 4./ Néhány üzemi pártbizottság a termelés érdekében végzett tömegmunka terén kezdeményezésekkel lépett fel. A csepeli Szerszámgépgyárbanrendszeresen összeülnek vezető értelmiségiekkel, megbeszélni a problémákat. Majd minden gyárban tanfolyamot szerveznek az alapsza rvezeti vezetőségek és mé* pártmunkások gazdasági képzésére. A vizsgálatsorán azonban ritkán található olyan eset, hogy a pártbizottság alapszervezetek felé hozott volna határozatokat. A nagyüzemi pártbizottságok mindezideig még a legfontosabb gyéregységeik politikai és gazda. / . - ORSZÁGOS LEVÉLTÁR