MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1957
1957-12-16 14. öe. - 1957_VB 14/44
- 2 - ' m 1./ gines kellőképpen politikailag kidolgozva az üzemi pártszervezetek vezető azerepe a termelés gazdaságos befolyáséra. Nagyfokú értetlenség, ut és módszerkeresés tapasztalható a legjobb formák kialakításában. A párt és egyénenként a párt tagjainak felelősségét nem tudták egyértelműen tisztázni. A probléma ugy merül fel, hogy mennyiben lehet felelős a pártszervezet a funkcionárius és az egyszerű párttag, a termelés hiányosságaiért, amikor felelős gazdasági szervek és vezetők irányitjók Ténylegesen a t érme és t, amikor állami, gazdasági vonalon határozzák meg az üzem konkrét gazdasági feladatat. Nagyon sok üzemi pártszervezet nem ismerte fel még azt az erőt. melyet a kollektíva tapasztalatainak összegyűjtése, a munkások kezdeményezései jelentelek a termelési feladatok sikeresebb végrehajtáséban. A pártirányítás és a felelősség tisztázatlansága következtében a termelés pértellenőrzésének értelmezése körül is zavarok mutatkoznak. Egyesek ugy vélekednek, hogy a felelősség a termelésért nem a pártot^ hanem kizárólag csak a gazdasági szerveket terheli és ezért közömbösek az ellenőrzés iránt. A ELstext fonóüzem vezetője szerint a párt most helyesen irányit, mert őt nem számoltatják be, s igy ennélfogva nem is avatkozik a gazdasági munkába. Másoknak az a véleménye, hogy a gazdaségi vezetők nem elég megbízhatóak, ezéfct a pártnak bele kell avatkozni a termelés irányításába. Mindkét álláspont egy üzemen belül egymás mellett megtalálhatók. Azoknál a pártszervezeteknél, ahol a termelés pértellenőrzésével az általánosnál jobban foglalkoznak ott is problémát jelent többek közt az, hogy mennyire lehet operátiv a pártszervezet munkája, hogy a gazdasági vezetők egyszemélyi felelősségét ne sértsék meg. 2./ Fékezi a pártszervezetek munkáiét az a nézet, melv szerint gazdasági helyzetünk ma jobb, mint bérmikor . Ez az álláspont a felszinességet tükrözi. A III. negyedévi tervek százalékos teljesítésére és túlteljesítése mögött nem látják, hogy lényegében erősen csökkentett tervekről van szó, hogy a tavalyi III. negyedéves termelési szintet nem értük el. A pártszervezetek munkájában e nézetek ugy hatnak ki a gyakorlatban, hogy a végrehajtás legjobb módszerének kutatásától eltérítik a párt szervezetek figyelmét. Az 1956. évi bázis időszakának elhallgatása nyotn • n lebecsülik gazdasági helyzetünk súlyosságát és ez a megnyugvási álláspont leszerelőleg hat vezetőkre és dolgozókra egyaránt. A Kistext-gyárban a vezetők és dolgozók olyan álláspontot képviselnek, hogy a gyér fennállása óta olyan termelési eredményeket nem értek , mint jelenleg. Ilyenformán mozgósítólag a több és jobb irermelésre nem tudnak kihatni. 5^/ A pártfunkcionáriusok körében kialakult egy olyan szemlélet, hogy az állami. minis ztériumirendel kezeseket csak fenntartásokkal lehet fogadni. Több fontos rendelkezésnél melyet párthatározatok is támogatnak tapasztalható meg nem értés, sőt esetenként ellenállás is. Igy pl. Az étilagbér ellenőrzésből csak a negativ hatésokat emelik ki. Megórtőek azzal, hogy egyes munkások • szekrénypénzt • tartalékoljanak. Hallgatólag tudomásul veszik a teljesítmények visszatartásét, mert ez szerintük az átlagbér túllépéshez vezetne. Számitások alapján kimutatható, hogy a D e j Hajógyárban az 1 főre eső termelési idő 5,9 óra, holott a jelenlegi feltételek 7 órás kihasználást biztositanénak. Más gyárakban is hasonló a helyzet, noha ilyen konkrétan fel sem tárták. Az átlagbér ellenzői arra hivatkoznak, hogy a munkásvándorlés egyik fő oka a saját gyári átlagbér alacsony mértéke. Miközben az állami rendelkezések helytelen érteiemezésáből egy egészség* '•• \* ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Vt ',
