MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1957

1957-12-02 13. öe. - 1957_VB 13/30

- 14 yo Megkérdeztük, hogy miből gondolják, hogy ezek csak azért jelentkeznek, hogy egyetemre mehessenek. Ezt nem tudják megmondani, csak érzik. Ezt elég nehéz megállapitani, de valószínűleg sok esetben igy van. Nagy probléma, hogy a KISz. szervezet képes-e az iskolánkivüli nevelést kézbentartani vagy sem. Azt hiszem a EISz. nem nagyon képes az iskolánkivüli neveléssel foglalkozni. Lábrakaptak különböző viták a pedagógusok között az iskolai önkormányzat kérdésében. Azt vitatják, hogy mennyire szükséges, hogy az osztályokban önkromáyzatok legyenác, iskolai közösségek, aminek lényege az lenne, hogy ha ezt megcsinálják, teljesen kiszorították a ElSz-t. Felmerült, hogy tanulnak-e a tanárjelöltek az egyetemen szocialista pedagógiát. Tudják-e vagy akarják-e eléggé szocialista szellemben nevelni az ifjúságot. Segitik-e a EiSz. szervezet munkáját vagy sem. Néhány ilyen pedagógusokkal folytatott megbeszélésen résztvettem. Itt a pedagógusok azt kérték, hogy nem tudnak eleget a ElSz-ről és nem tudják igy segiteni. Ez persze legtöbb esetben caak kifogás. Egy sor pedagógus a KISz. szervezetet sokkal inkább vörösnek látja mint amilyen rózsaszínnek látta a DlSz-t. Nagyon fontos, hogy a kommunista pedagógusok segitsék a KISz. munkáját az iskolákban. A kommunista pedagógusok bizony nem sokat ügyködnek a EISz. szervezet körül pedig az a tapasztalat, és vélemény, hogy pedagógusok nélkül nem lehet komoly EISz. szervezetet csinálni. Kevés a munkás származású gyermek Budapesten, aki jelentkezik középiskolába. Ennek egyik oka, hogy hosszabb idő kell ahhoz, togy megértessük a szülőkkel és a fiatalokkal, hogy mi ennek a jelentősége. Nem mutattuk meg a perspektívát, hogy müveit, érettségizett munkások legyenek az üzemekben. A középiskolások döntő többsége tovább akar tanulni és az érettségi után nem tud mit kezdeni. Igaz, hogy volt egy néhány pályán olyan rendelkezés, hogy előnyben részesülnek, akik érettségizett, de ez nem eleagendő. Azt hiszem helyes lenne néhány pályát kifejezetten érettségihez kötni. Az egyetmi jelentéssel kapcsolatban: Felmerült az a kérdés, hogyan lehetne tovább szélesíteni azt a scax&Kikaxáxi rést, amit ütöttünk az egyetemeken és főiskolákon. Az egyikfő kérdés, sokkal jobban támaszkodni a munkás paraszt hallgatókra. Ez azonban nem egészen egyértelmű dolog. Vannak olyan jelenségek, hogy nem helyes, arról beszélni hogy a munkás paraszt hallgatók 12 év alatt előnyökhöz jutottak, ennek érvényt kell szerelni. Az egyetemek prábálkoznak kollégiumokat szervezni, különféle elvi elképzelések alapján. Egy soü do]qg jó benne, de van valami amivel nem lehet egyetérteni. Egy sor kollégiumnál a diákönkrományzatot figyelmen kivül hagyják. Az Eötvös kollégium szervezése is ezt a példát mutatja. Felajánlottuk az Ortutay elvtársaknak, hogy segitünk a szervezésben, ő ezt nagyon udvariasan visszautasította. Azt irta, hogy jelenleg nem tartják szükségesnek a EISz.részvételét ennek a kollégiumnak a [ORSZÁGOS LE.YÍÍ.IÁ8