MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1957

1957-11-11 11. öe. - 1957_VB 11/13

A zárszámadás kérdése : zárszámadásoknál az a helyzet, hogy a szövetkezetek nem egyformán fizetnek, különböző összegeket fizetnek munkaegységenként. A Dózsa tsz. emberei nincsenek megelégedve a 35-írt-al, de az ottani vezető az meg tudja magyarázni az embereknek miért van ez, és ha többet dolgoznak, akkor többet is kapnak. Itt az elnök kommunista, állandó kapcsolatot tart velünk, ő nem engedi ki a gyeplőt a kezéből, mint másutt. A Kossuth-nál párttag az elnök, de nem tart kapcsolatot velünk. Dózsa áll a legjobban minden kérdésben, a többiek többet fizetnek, de a politikai munka nem jó, sehol nem olyan jó a politikai munka mint a Dózsában. Dózsa a legjobb szövetkezet, ott nincsenek olyan nagy állami tartozások,mint a többi helyen A Kossuth tsz kérdése : az ellenforradalom alatt szétbomlott, utána újjáalakult 19 fővel és kisebb földterülettel mint előbb. Azellenforradalom előtt több mint looo holdjuk volt, most 2oo hold a földterületük. Az adósságokat is átvették, amivel a régebbi Kossuth rendelkezett, 3 millió az adósságuk, ök mindent átvettek az előző tsztől. A gépállomás és a tsz. viszonya :Előfordúlt,mgy a tsz-ek szaladtak a pártbizottsághoz, hogy a gépállomás az aratásnál vagy szántásnál nem tesz eleget a vállalt kötelezettségeinek. Vagy előfordult, hogy panasszal fordultak hozzánk, hogy a megjavitott gépekkel nem azoknak dolgoznak, akik odaadták azokat javitásra. A pártbizottság ilyen esetben behivta az embereket és megbeszélte velük a dolgokat, hogy a gépállomás odamegy, ahol a legsürgősebb a munka. Marosán Syörgy et. Valószinü felülvizsgálják az összes szövetkezetet az országban. Ahol nagy az adósság, de van perspektiva, ott megmarad a szövetkezet, amelyik szövetkezetnek nincs perspektivája, azt feloszlatják. En ebből a szempontból teszem fel a kérdést. Politikailag az érdekel, hogy milyen perspektivája van egyik másik szövetkezetnek. Vannak olyan jelzések, hogy akik előzőleg kiléptek a szövetkezetből azok újra jelentkeznek, de sok helyen nem akarják őket visszavenni, ez különösen a nincsteleneknél ren. Fejleszteni kell a szövetkezeteket, de anélkül, hogy visszatérnénk a régi hibákhoz. Milyeneknek itéli a kerület az ottlévő szövetkezeteket? milyeneknek itéli a főváros ? K^bor Perenc et. Olyan mélyen mi eddig nem foglalkoztunk a szövetkezetekkel, hogy megtudnánk mondani, hogy mi a teendő. Mi peremváros vagyunk, kétlaki emberek vannak ,laknak itt. A szövetkezetekben nem az egész család dolgozik, hanem csak 1-2 tag a családból, "ogyan nézik ezek az emberek ezt a kérdést ? Ha ipari munkára megyek akkor megkeresek 16oo frt-ot havonta, ha a szövetkezetben dolgozom, ott bizonytalan a keresetem. Havonta 5-6oo frt. előleget kapok, ebből nem lehet megélni. Ezek azok a dolgok amik visszahúznak bennünket ebben a dologban. Előremutató az, hogy az emberek áttérnek a belterjességre, pl. az egyik helyen 4o hold gyümölcsöst telepitettek, a nagyüzemi gyümölcstermelésre térnek át. Az, hogy gyümölcsöst telepitettek az már előremutató. A Dózsa szőlőt telepitett, jövőre már komoly termésük lesz. ORSZÁGOS LEV&TÁR I