MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1957

1957-11-11 11. öe. - 1957_VB 11/4

' • • " - JIS - 5 j^ongrácz Kálmán elvtár

s. A jelentés 5-ik pontja foglalkozik azzal, hogy az ,uj munkák 80-85 %» ben teljes tervdokumentációk nélkül készülnek. Ez valóban igy van-e ' , '.••,'. Dekán Sándor elvtárs válasza

. Nincs- tudomásom arról miszerint olyan rendelkezés lenne, hogy a Budapestre ujjonnarj feljött emberek bizonyo.^ ideig nem kaphatnak lakást. Pl. az OTP lakás akcióból kaphat vidéki is* Arra van kormányrendelet, hogy az állami erőből épült lakások egyrészát magánosok részére részletfizetéssel lehet.juttatni. Ez kb. ugy néz ki, hogy 150-140 ezer forintba kerül egy komfortos 'lakás, ebből 40-50 ezer forintot előre 1 e kell fizetni, a hátramaradó összeget 30 évig tartó részletfizetéssel lehet törleszteni. Olyan'.nagy az akció igénybevétele, hogy az OTP inf. 'szerint a lakások túlnyomó részét készpénzért fogjak eladni, tehát az államnaknem kell kölcsönözni. A tanácsnál a lakásügyekkel foglalkozó elvtársnő elmesélte, hogy volt nála egy paraszt bácsi, aki a leányának akart lakást venni aki Pesten ment férjhez. Az elvtársnő felvilágosította, hogy ez nem olyan egyszerű, mert 150-14-0 ezer forintba kerül. A paraszt bácsi erre azt válaszolta "mit gondolnak nekünk nincs ennyi pénzünk" és több mint 200 ezer forintról szóló takarékbetétkönyvet mutatott fel. A Pénzügyminisztérium az OTP lakás eladást nem szabályozta, egyetlen szabályozás az, hogy aki fizet annak adnak lakást. Sajnos a statisztika nem fogja kimutatni, hogy milyen réteg, maszek, kiskereskedő veszi-e meg a lakást, mert pl. a fia részére veftszi meg, aki üzemben dolgozik mint technikus, tehát ezt fogja kimutatni a statisztika. Szerintem ±s igen magas az az arány, hogy a jövő évi 4,460 lakás 51 70-át kapja meg az OTP eladásra, különösen-akkor ha nem lehet biztosítani, hogy ezek a lakások rendes, becsületes dolgozó emberek kezébe kerüljenek. Ezt feltétlenül szabályozni kellene. A konyhák méretének vizsgálatával a múltban foglalkoztunk, különösen a cs. tip. lakásokra vonatkozóan.foglalkozott ezzel a kérdéssel a BPB. Azóta a cs. tip. lakásoknál nagyobb konyhákat épitenek. Azonban' a komfortos, fürdőszobás lakásoknál továbbra is kisméretű konyhák épülnek, 2.20 x 5.20.-as 6-7 mr alapterületű konyhák. Legnéztük a csehszlovákiai építkezéseket, ott bizony rendes konyhákat épitenek. Amikor megkérdeztük, hogy miért épitenek ilyen'nagyméretű konyhákat,azt válaszolták, hogy a dolgozok igy szokták meg, ez az igényük, mért pl. ha az anya főz a gyermekek is'vele vannak a konyhában. Véleményem szerint mi nyugatról veszünk át tapasztalatokat, melyek a mi munkásosztályunk életformájának nem megfelelők. Méhes elvtárs azt kérdezte, hogy milyen lehetőségek vannak, hogy a dolgozók társadalmi munkával, pénzzel ás egyébbel hozzájáruljanak • f a lakásépítkezéshez, A lakásépítkezés számszerüségét az építkezési kapacitás alapján .szabják meg és nem elsősorban a pénz alapján. Azért vannak nehézségek a budapesti lakásépítkezéseknél, mert 8' bányászlakások építésére átcsoportosítottak épitő munkásokat, szivesebben is mennek oda, mert oüt bizonyos Vértekben nagyobb a fizex tés. . ; ORSZÁGOS LEVÉLTÁR k