MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1957
1957-10-21 10. öe. - 1957_VB 10/66
•Jd9L - 3 .ségügyi minimumok is hiányoznak. Nagymértékbe hiányoznak a szakrendszerű, oktatás tárgyi feltételeit biztositó szertárak, előadó-, műhely- és tornatermek. Jelenleg szükség lenne mintegy 300 uj előadóteremre, több mint 5oo szertárra és 16o tornateremre* Izek a termek részben a régi elemi iskola épületeiben nem voltak meg, részben pedig volt polgári iskolai épületekben kénytelenek azokat tanteremként felhasználni. A középiskolai - különösen az általános gimnáziumi tantere mi helyzet hasonlóképp nehéz. Ezidén még el lehetett kerülni a váltakozó tanitást. A kulturforradalom eredményeként az ált. iskolát végzettekből mindig nagyobb hányad /jelenleg kb» 60 $ Budapesten/ folytatja középiskolában tanulmányait. /Lásd a mellékelt 6. sz. kimutatását./ így a középiskolai tanulás kérdése széles társadalmi érdeklődést eredményez. Ennek megfelelő tantermi ellátottságot viszont nem tudunk biztositani. A felszabadulás óta mindössze 1 gimnáziumot /XXI.ker. Csepel/ épitettünk, másutt kisebb tvővitéseket hajtottunk végre, illetőleg kevésbe, népes általános iskolákat vettünk középiskolai célra igénybe. Ugyanakkor a Horthy rendszerben középiskolai gimnáziumi igényt kielőgitő nagy iskolaépületek más célt - technikumi, felsőfokú oktatást - szolgálnak. Jelenleg a szertárnak, előadótermek felhasználása tantermi célra oly nagyfokú, hogy a szinvonalas, szakszerű természettudományos oktatást már-már nem tudjuk biztositani. A középiskolák elhelyezése sem megfelelő. A belső kerületek ellátottsága - miként az általános iskoláknál - jobb. A legnagyobb hiányosság mutatkozik a XVII., XIX., XX. és XVIII. kerületekben. Ezen kerületek tanulóinak egy része kénytelen hosszas utazással megközelíteni a belső kerületi iskolákat, mert a saját kerületükből helyhiány miatt kiszorulnak. II. A helyzet tehát meglehetősen nehéz és súlyos. A közeljövőben javulás, ha csak komolyabb intézkedés nem történik, nem, sőt további rosszabbodás várható. Miután a budapesti családok óriási többségét az iskolák állapota gyermekein keresztül érinti, iskoláink állapotának megjavítása egyike a legfontosabb az egész lakosságot érintő községpolitikai kérdéseknek. A Művelődésügyi Minisztérium az 1958. beruházási évre iskolaépítés céljára 36 és félmillió forintot biztositott, amelyből 5 millió forint [ORSZÁGOS t,£varAa £^ •