MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1989

1989-09-23 9. öe. - 1989_PE 9-II/156

a) Politikai cselekvésükre vonatkozóan bármilyen döntést hozhatnak, ez azonban nem lehet ellentétes a párt programjával és alapszabályával. b) Az egész pártra érvényes szabályok keretei közt önállóan határozzák meg belső szervezeti tagolódásukat, munkamegosztásukat, munkarendjüket. c) Saját hatáskörükben dönthetnek a helyi népképviseleti testületekbe javasolt jelöltek állításáról. Azokban a — 2. pontban említett — helyi pártszervezetekben, amelyek több települést fognak át, ezt a jogot az egyes tanácsok választásában közvetlenül érintett alapszervezetek gyakorolják. d) Ajánlást tehetnek működési területük országgyűlési képviselőjelöltjére. e) Saját jogaikat átruházhatják szervezeti egységeikre. 4. A helyi pártszervezet legfelsőbb fóruma a küldöttgyűlés, az összevont taggyűlés vagy a taggyűlés; ez dönt a helyi pártszervezet vezető szervének felépítéséről. A helyi küldöttgyűléseket szükség szerint, de legalább évenként (alternatív szövegjavaslat: választmány működése esetén legalább kétévenként) össze kell hívni. A küldöttek jelölésére és választására a 9. szakaszban foglaltak irányadók. 5. A helyi pártszervezet vezető szervének feladata a helyi pártszervezetbe tömörült alapszervezetek munkájának összehangolása, a közös politikai akciók szervezése, a párttagság egészét érintő kérdésekben közös álláspont kialakítása. A vezető szerv a következő változatok egyike lehet: a) Végrehajtó szerv nélküli pártbizottság. Tisztségviselőit az összevont taggyűlés (küldöttgyűlés) választja. További tagjait vagy az összevont taggyűlés választja meg, vagy delegált tagokból és küldöttgyűlésen választott tagokból áll. b) Pártbizottság, amelynek végrehajtó szerve a végrehajtó bizottság. A pártbizottság tagjainak egy részét az alapszervezetek, iiletve több alcpszervezetből álló párttagközösségek delegálják, másik részét a küldöttgyűlés választja. Létrehozható a pártbizottság oly módon is, hogy valamennyi tagját delegálják. A végrehajtó bizottságot és a tisztségviselőket a küldöttgyűlés közvetlenül választja. A testületek ós a tisztségviselők — elsőtitkár és titkár(ok) — létszámáról a küldöttgyűlés, illetve az összevont taggyűlés dönt. A bizottság két küldöttgyűlés között jogosult a végrehajtó bizottsági tagok felmentésére és megválasztására, amíg a cserék nem haladják meg a végrehajtó bizottság létszámának felét. c) Választmány és elnökség. A választmány tagjait az alapszervezetek, a párt tanácstag csoportja(i), valamint a párt tagozataiban működő párttagcsoportok delegálják. Elnöke a helyi pártszervezet elnöke. A helyi pártszervezet elnökét, ügyvezető titkárát, más tisztségviselőit és az elnökség további tagjait a küldöttgyűlés választja. Az elnökség tagjai nem lehetnek egyidejűleg a választmány tagjai. A küldöttgyűlések között a választmány jogosult a tisztségviselők és elnökségi tagok felmentősőre és megválasztására. d) Szövetségi jelleggel működő párttestület (titkárok tanácsa vagy koordinációs tanács). A helyi pártszervezetekben az alapszervezetek, illetve a párttagközösségek képviselőiből szövetségi jelleggel működő helyi párttestület alakítható. Tisztségviselőit a pártértekezlet választja meg. 6. Az összevont taggyűlés, illetve a küldöttgyűlés a gazdálkodás ellenőrzésére pénzügyi ellenőrző bizottságot; a párttagok jogainak védelmére, vitás ügyek és panaszok elbírálására egyeztetőbizottságot hozhat létre. A küldöttgyűlésen létrehozott egyeztetőbizottság tagjainak többségét az alapszervezetek delegálják. Az egyeztetőbizottság elnökét az összevont taggyűlés vagy a küldöttgyűlés választja. Az egyeztetőbizottság tagjai nem tölthetnek be más választott párttisztséget és nem lehetnek a párt alkalmazottai. 7. A választott testületek munkabizottságokat hozhatnak létre. 14. szakasz A megyei és a budapesti pártszervek (a továbbiakban: megyei pártszervek): 1. A megyei pártértekezlet a helyi pártszervezetek küldötteiből áll. Megyei, illetve budapesti pártértekezletet szükség szerint, de legalább évente (alternatív szövegjavaslat: választmány működése esetén legalább kétévenként) kell összehívni. 2. A helyi pártszervezetek megyei pártszerveket hozhatnak létre. Ezek feladata, hogy összehangolják a területükön működő helyi pártszervezetek tevékenységét, szervezzék közös akcióikat. Állást foglalnak a megye egészét érintő politikai kérdésekben. 3. A megyei vezető testületek felépítéséről a pártértekezlet dönt. Ebben az alábbi változatok egyike alkalmazható: a) Szövetségi jelleggel működő megyei párttestület. A megyékben a helyi pártszervezetek képviselőiből szövetségi jelleggel működő megyei párttestület (koordinációs tanács) alakítható. Tisztségviselőit a pártértekezlet választja meg b) Egytestületes pártbizottság. Tagjai egy részét a helyi pártszervezetek delegálják, többi tagját, valamint tisztségviselőit a pártértekezlet választja meg. c) Megyei választmány ós elnökség. A választmány tagjait a helyi pártszervezetek, a párt megyei tanácstagcsoportja, valamint a párt tagozatai delegálják. A választmány elnökét, alelnökeit, ügyvezető titkárát és az elnökség többi tagját a pártértekezlet választja. Az elnökség tagjai nem lehetnek egyidejűleg a választmány tagjai. A pártértekezletek között a választmány jogosult az elnökség tisztségviselőinek ős tagjainak felmentésére és megválasztásaid 4. A megyei pártértekezlet pénzügyi ellenőrző bizottságot választ, és megyei egyeztetőbizottságot hoz létre. Az egyeztetőbizottság vezetőjét a pártértekezlet választja, tagjait a helyi pártszervezetek delegálják. Az egyeztetőbizottság tagjai nem tölthetnek be más választott párttisztséget és nem lehetnek a párt alkalmazottai. 5. A választott testületek munkabizottságokat hozhatnak létre. KONGRESSZUS *69 • szeptember 5. /ÍC