MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1989
1989-09-23 9. öe. - 1989_PE 9-II/127
2 A párt átalakíthatóságának garanciáját jelenti az a helyi pártszervek önállóságát kifejező és a "pártszerv irányít pártszervet" gyakorlatát oldó szabályozás, amelyre a javaslat törekszik, bár nem mindig következetesen. Álláspontunk szeri/it a testületek a párton belüli akaratképzés intézményei, az adott terület pártmunkájának összehangolói. Úgy véljük, hogy az Alapszabályban a testületek létrehozására megfogalmazott alternatívák jól | igazodnak a településszerkezet és a társadalmi-politikai rétegződés szerint eltérő körülmények között végzendő pártmunka feltételeihez. ETzámos észrevétel szerint azonban - középtávon - a párt alapszervezeteinek és szerveinek struktúráját közvetlenebbül az államigazgatási (önkormányzati) és a választási körzetek felépítését követve kellene kialakítani. E formák véglegesítésekor jobban Tükröződnie kellene annak a ténynek, hogy a megformált pártakarat politikai érvényesítését elsősorban a megválasztott tanácstagok és képviselők biztosíthatják, azaz ők a pártakarat érvényesítés fontos posztjain lévő emberei. A vezető testületek közül vitáinkban előtérbe került és többségi támogatást kapott, - de érdemi ellenvéleményeket is kiváltott - a választmányi forma. Az ellenvélemények legerősebben az Országos Választmány esetén vetik fel, hogy egy nagy létszámú (150-165 fős), ritkán ülésező testület mennyiben képes az érdemi akaratérvényesítésre. Azt önmagában is problematikusnak véljük, hogy a vezető testületek kialakítására javasolt formák száma a szervezeti szintek emelkedésével csökken, és az országos szervek kialakítására a tervezet nem nyújt alternatívát. Az is figyelmet érdemel, hogy a helyi pártszervezetek testületeiről és struktúrájáról eddig lefolytatott vitákban kitüntetett szerepet kapott az egytestületű, delegált pártbizottsági forma. A párt országos szerveinek kialakításával kapcsolatban támogatjuk art a törekvést, hogy az Alapszabály, mint a párt alkotmánya pontosan fogalmazza meg a párton belüli hatalom megosztásának intézményeit és ezek jogköreit. E szempont szerint a Kongresszus (törvényhozás) és az országos Elnökség (kormány) között közvetítő, ellenőrző szerepet tölt be az Országos Választmány, míg az Országos Egyeztető Bizottság (Alkotmánybíróság) és az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (Számvevőszék) önálló funkciót visznek. /*?
