MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1989

1989-09-23 9. öe. - 1989_PE 9-II/41

- 2 felel meg a társadalom jogos igényeinek, ezért alapvető oka válságunknak. A pártállamiság keretei között a hatalmat szűk elit réteg gyakorolta, hagyományosan ez rendelkezett a hatalommal, az információval, az állami és szövetkezeti tulajdonnal, általában az anyagi és a szellemi javakkal. Ez a hatalmi elit elsősorban a hagyományos nagyipari-nehézipari bázisra támaszkodott. A társadalmi rendszerek szembenállása miatt, prioritásai közt első helyen a biztonsági követelmények álltak.Módosítással ugyan,de az ötvenes évektől a tervezés (újraelosztás) azon koncepcióját erőltette, amelyben az első a nagyipar, azután jön az ellátás és a "maradványelv" alapján részesedtek a "nem termelő" (humán, tudományos stb) ágazatok. Az irányítás intézményei és a gyakori "kézivezérlés" - szinte szükségszerűen termelte újra a szűk keresztmetszeteket. A saját értékrendjében gondolkodó hatalom sokáig nem érzékelte vagy nem ismerte fel a működési zavarokat. Hiányzik a valódi piac a maga szelekciós hatásával, valamint a nyilvánosság, ahol a tudomány vagy az érintettek időben felhívhatnák a problémákra a közvélemény figyelmét. A működési zavarok tehát csak elmérgesedett, továbbgyűrűző formájukban tudatosulnak. A hatalom válságkezelő metódusai pedig többnyire "tűzoltó" jellegűek a hazai - végszükség esetén - a nemzetközi források elosztásában, átcsoportosításában merülnek ki. Nem iktatódik ki a működési zavarok oka, így a romló hatékonyság gyorsuló ütemben apasztja a tartalékokat. Mivel a válságkezelés stratégiája főleg a "normális működés" helyreállítása, nem pedig az "előremenekülés", a modernizáció, a racionalizálás, idővel szükségképpen kimerülnek előbb a hazai, majd a bevonható nemzetközi források is. Ezzel magyarázható, hogy mire hazánkban elismertetett a válság ténye, már nem lokális működési zavarként, hanem a társadalmi létünk legtöbb alapvető szféráját átfogó általános válságként burjánzott. Ez azt mutatja, hogy az ötvenes években kiépült, azóta néhány részterületen megreformált hazai újratermelési rendszerből mindmáig hiányoznak a válság előre4/f