MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1989

1989-09-23 9. öe. - 1989_PE 9-I/17

- 16 ­ebből itt tragéida lehet. Javaslom, hogy egyes vitákban akár kétszer is egy percet kapjon valaki, aki nem él a hozzá­szólással . A m ásik pedig, egy kérésem lenne, hogy a 41-es és a 22-es nacio­naléját, akik vállalják a küldötti státuszt, adják ki a küldöttek­nek, mert a tegnapi postában csak a 22-ről kaptuk meg. Kovács Barnabás a VI. kerületből: A 7-es ponthoz szeretnék egy megjegyzést, mégpedig ahhoz, hogy a Budapesti Pártbizottság tagjai milyen joggal vegyenek részt. Az előterjesztő azt mondta, hogy a 413 küldöttel szemben van a 68 pártbizotsági tag. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez csak egy nagyon elemi számtani megközelítésben igaz, pl. a két­harmados kérdéseknél ez a 68 fő, 135 küldöttnek van Ez egy kőnkért észrevétel, ahhoz, hogy a 68 tag a 135 küldöttnek a szavazatát tudja lenyelni anélkül, hogy az ő velemnyük érvényesül­jön. Elvtársak, az a kérésem változatlanul, hogy az ügyrend valamely részének pontos megjelölésével arra vonatkozó észrevételt és ja­vaslatot tegyen, aki még ennek szükségét érzi. Zokai Gábor VI. kerület: A 10.. oldal 7. pontjához szeretnék ugyancsak szólni, a tanácsko­zási joggal kapcsolatban azt javasolom, hogy tanácskozási joggal sem vehessenek részt a személyi ügyeknél csak a küldöttek. Tehát a tanácskozási jognál a 3. napirendnél csak küldöttek vegye­nek részt. Kiván-e még valaki hozzászólni? Deák Péter IX kerület: Azt szeretném figyelembe ajánlani, hogy a pártértekezlet elején megválasztottuk az elnököket, egyhangúlag, bizalmat szavazva ne­kik. Nem szükséges feltétlenül manipulációt feltételezni a hozzá­szólás és a sorrend megállapításánál. Nekem az a javaslatom, hogy továbbra is az elnök joga legyen a hozzászólás és a sorrend megállapítása . yn

Next

/
Oldalképek
Tartalom