MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1989

1989-09-23 9. öe. - 1989_PE 9-I/106

- 105 A fő veszély, amely újból fenyegeti a pártot, de az országot is, a bármely oldalról áradó demagógia. Az indulati politizálás korát éljük. Állítólagos búvópatak-harcosokból, önmagukat Botondá kinevezők rázzák nyitott kapuk előtt is és a kapukon belül is a buzogányukat. A nemzeti voluntarizmus lovagjai, kezükben lángpallos, szivükben a nép bánata, szájukon az igazság, aratnak győzelmet a kiválasztottak voluntarizmusán és ez újabb kiválasztottakat szül Ha mindezt nem akadályozzuk meg és a politikai reformmal nem tart lépést a gazdasági reform, a békés átmenet a jogállam, « a demokrácia helyett, demokratura és katasztrojka lesz. Fennáll annak a lehetősége is - érzésem szerint - hogy az eddigi bürokratikus elit uralmát a pártban és az országban, amely elnyomott és elhallgattatott egy technokrata tudományos összefonódó elitt kivánja átvenni, amely lenéz és morálisan ledörrent. Azok az párt és eszme nevében végrehajtást követeltek gondolkodás nélkül és tapssal, emezek a nemzet, a reform és a legitimitás nevében infantilizálnak. Akkor kinyilatkoztattak, most sugalmaznak és felvilágosítanak, mert a nép nem tehet róla, hogy nem érti, hogy mit kell tennie. Divat a cimkézés, bélyegzés, uszítás, egyszóval a kirekesztősdi. Pedig senki sem vindikálhatja magának a jogot, semmiféle eszmei érték, vagy áramlat egyedüli képviseletére. Aki a kizárólagosság útját járja - talán öntudatlanul - de visszarendezésre törekszik, tehát konzervativ. Engem sem fenyegessen senki azzal, hogy őt se fenyegessem a pártszakadás kockázatával. És ne fenyegessük egymást a közmegegyezésből kizárással sem naponta. Nekem nem az a hiteles hogy az a jó a pártnak, aki jó a népnek. Ha már jelszó csak azt tudom elfogadni, hogy az a jó a pártnak, ami jó a népnek. A pártot elfoglalni egyébként nem egyes plattformoknak, mégcsak nem is a reformköri mozgalomnak kell, a pártot végre a tagságnak kell elfoglalnia. Kérem a 7 percből a tapsokat leszámítani. /oc