MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-III/67

Dózsa Sarolta elvtársnó

: Dózsa Sarolta /1. a CSM vas- és Acélöntöde kutatómérnöke Tisztelt Pártértekezlet

I Kedves Elvtérsnőkl Elvtársak

I ügy gondolom, hogy helyzetemnél, ismereteimnél, eddigi tapasztalataimnál fogva, néhány gondolattal hozzájárulhatok ahhoz, hogy a miiszaki értelmiség problémaJárói szólva, - ha nem is ujat, de más megvilágításban - szóljak dolgainkról. Munkánk, életünk, megélhetésünk, szorosan összefügg a nagyüzemekben dolgozó munkásság életével, helyzetével, egymás nélkül eredményt elérni lehetetlen, ügy tűnik számomra, hogy ahogyan a nagyipari munkásság helyzete változott és sajnos nem pozitiv irányba, olymódon változott a műszaki pálya presztizse, a mérnöki munka társadalmi értéke is. Azt hiszem, azt nem kell bizonygatnom, hogy komoly érték létrehozásának egyik, ha nem a legnagyobb lehetősége, a nagyértékü és nagytermelékenységü berendezéseken végzett, szakmai tudással megalapozott, műszaki ismerettel alátámasztott alkotó munka. Hozzászólásomban elsősorban a nagyvállalatoknál dolgozó, fiatal műszaki értelmiségiek gondjairól szeretnék beszélni. A pályakezdésről, a beilleszkedésről. Fontos, a legtöbb esetben alapvetően határozza meg egy ember életét, hogy hol, milyen körülmények között kezdi munkáját. A munkábaállókban kisebb-nagyobb mértékben, de szinte kivétel nélkül mindenkiben a Jobbítás, a tenniakarás szándéka van. Ezt a kezdeti lendületet kell azonnal kiaknázni megfelelő mennyiségű és minőségű feladat meghatározásával. A feladatok minőségének fokozatos emelésével a szakmai ismeretek, a tudás megszerzése biztosított. Ehhez szükséges minden területen a gazdasági és politikai vezetők irányító, segitő, munkája, melynek keretében következetes, számonkéréssel alakítja, formálja a pályakezdőt. Neveli felelősséggel végzett, körültekintő, fegyelmezett munkára, hiszen ezt mindannyiunknak meg kell tanulni. O