MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985
1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-I/90
5© Berend T. Iván /3. Kedves ElvtársakIHádd fűzzem hozzá ehhez, itt most már nagyon sokan beszéltek a tudományos munkások, a tanárok, a mérnökök, vonatkozásában erről a kérdésről, hadd mondjam ezt általános formában, ha a munkaerő szerkezeti korszerűtlenségeiről beszélhetünk, akkor itt hozzakivankozik ehhez a témához, hogy nálunk sajnos ár- és bérrendszerünk korábbi évtizedeinek megint történelmileg világos, értelmezhető és elkerülhetetlen hatásai következtében, de ma már elavult módon,a szellemi munka leértékelődött. És sajnos az elmúlt lo évben ez a folyamat erőteljesebbé vált relativ értelemben, hiszen az iparosodott országokban,sőt mindenütt a világban, a szellemi munka határozott felértékelődése játszódott le, s különösen azokban az országokban, amelyek eredménnyel birkóznak meg az átállás nehéz gondjaival. Már a munkaerő szerkezetéből is következik ez, az iparosodott országokban, hogy a szellemi muika felértékelődési folyamata,a korszerű gazdaság elkerülhetetlen kérdése nem rétegpolitikai, nem értelmiségpolitikai problémaként jelentkezik, tehát ez a kérdés^irn gazdaságunk,nem-zeti fejlődésünk, továbbhaladásunk alapvető követelményeként. A szerkezeti átalakulás második mozzanataként hadd hivjam fel a figyelmet egy,megítélésem szerint ugyancsak központi jelentőségű kérdésre, az energiaigény csapdájára, amely fejlődésünk útját hosszú ideje kiséri, és amely fejlesztési utunk kezdetétől, tulajdonképpen meghatározó és a jelent is erősen befolyásolja. Budapest vonatkozásában, ahogy a szóbeli bevezetésben is hallhattunk erről, ez különösen is fontos, hiszem Budapest hagyományosan a feldolgozó ipar legfontosabb központja az orsódban. Nos azafolyamat, amit szerkezeti fejlesztési utunkban az 50-es évek elejétől jártunk, de amelyet lényegében a 60-as években is követtünk, a bányászati, kohászati, vegyészeti programok kiemelkedő szerepével, tulajdonképpen más ágazatokban is, az erőteljesen enegiaigényes ágazatok fejlesztését