MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-I/72

n Juhász Gyula/4. kezdeményezés, érinti az Egyedi Gépgyárat és a Vasműt a Szerszámgépgyárat és a közeljövőben a Fémműt is. Összegzésképpen szeretném megállapítani, hogy a Csepel Müvek átszervezése a vállalatokat pozitívan érintette, ösztönzőleg hat az önállóság a vállalati felelősségre, kezdeményezőkészségre, a piaci hatásuk és a gazdasági környezet változásaihoz rugalmasabb alkalmazkodásra. Tisztelt Pártértekezlet! Az 1985-ös évben bevezetett gazdasági szabályzórendszer valamint a vállalatok irányításában bekövetkezendő változások nem értek és nem érnek bennünket készületlenül. Megítélésem szerint nagyon egyértelmű, hogy az uj szabályozás direkt és indirekt módon is ösztönöz. Lépten-nyomon elhangzik felsőbb szervek képviselőitől, TV, Rádió kommentárokból vagy az újságírók tollából,hogy a vállalatok belső szervezetlensége,ymunkafegyelmi lazaság, szakmai hozzáértés hiányosságai milyen jelentős un. belső, fel nem tárt tartalékokat takarnak. Nyilvánvaló, hogy ezen tartalékok felszámolására radikálisabban ösztönzi a vállalati vezetőket egyrészt a szabályzórendszer jövedelmezőség növelése irányában szoritó előírásai, másrészt a vállalati kollektíva alulról jövő kontrollja és fokozódó elvárásai. A szabályzórendszerek vonatkozásában két témát emelnék csak ki:az első a vagyonadó. A valóságban érzékelhető nálunk a vállalati magatartásváltás, mert az élet megfontoltatja velünk még jobban, hogy egy adott folyamatra a közvetlen beruházás helyett alkalmazzuk pl. a berendezések olcsóbb rekonstrukcióit, modernizálását. Más megközelítésben ugyanakkor félő, hogy a vagyonadó - nem különben a felhalmozási adó - mint forrás elvonó tényező visszafogja az amúgy is stagnáló műszaki fejlődést és az élenjáró műszaki kultúrához képesti elmaradottság ollójaYtágabbra nyilik. A másik észrevételem, hogy az uj szabályozó rendszer átértékeltette velünk az érdekeltségi és ösztönzési rendszerünket és munkaerőgazdálkodásunkat is.