MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/323

170 ezerrel, közel 14%-kal növekedett. A 100 lakosra jutó telefonok száma (közületi telefonnal együtt) 11,8-ről 13,5-re nőtt. Jelenleg 724 településünk és 49 ország (28 európai és 21 Európán kívüli) előfizetői érhetők el távhívással. A távbeszélő-hálózat fejlesztése azonban a szükségletektől lényegesen elmarad. A telefonra várakozók száma tovább növekedett, 1984 végén meghaladta a 430 ezret. Fejlődik a rádió- és televízióműsorok adóhálózata, javultak a vételi lehetőségek. A vízgazdálkodás A vízgazdálkodás az ország vízszükségletét - az egyes területeken előforduló időszakos feszültségektől eltekintve - kielégítette. A vízigények növekedése mérséklődött, ugyanakkor nőttek a vizek minőségével szembeni követelmények. Az utóbbi négy évben mintegy 860 ezer m

3-rel nőtt a közüzemi vízművek napi kapacitása. Az ipari nagyfogyasztók vízhasználatának növekedési üteme lelassult, a lakossági vízfogyasztás továbbra is dinamikusan emelkedett. 2. TERÜLETFEJLESZTÉS A termelőerők területi elhelyezkedése valamivel arányosabbá vált, de a beruházásokra fordítható javak szűkössége miatt jelentősebb, a területi arányokat érintő változások nem következtek be. Az ipar főleg a meglevő területi bázisokon fejlődött tovább, új nagyberuházásokat elsősorban az energiaés alapanyagiparban valósítottak meg. A vidéki ipari üzemek részaránya az ipari termelésben tovább növekedett. A vállalati szervezeti rendszer korszerűsítése elősegítette a vidéki üzemek, telephelyek gazdasági önállóságának növekedését, környezetükhöz való kötődésük erősítését. A mezőgazdasági nagyüzemek és az élelmiszeripar szerepe a terület- és településfejlesztésben tovább erősödött, nagyobb mértékben járult hozzá az egyes területek gazdasági fejlődéséhez, valamint a területenként eltérő lakossági jövedelmek és életkörülmények különbségének mérsékléséhez. Elsősorban a kedvező természeti adottságú, valamint az előnyös ipari és infrastrukturális hátterű térségek gazdaságai fejlődtek dinamikusan. A népesség életszínvonalában és életkörülményeiben a területi különbségek mérséklődtek. A városok és a falvak ellátottsági színvonala mindenekelőtt az 1980 és 1984 között 406 ezer lakást kapcsoltak be a közműves vízellátásba, számuk megközelíti a 2 millió 400 ezret. Mintegy 610 kistelepülés közegészségügyi szempontból megfelelő minőségű vízellátása még ma sincs megoldva. A szennyvíz-elvezetés és -tisztítás - a korábbi dinamikusabb fejlődés ellenére - nem tartott lépést a vízellátás bővülésével és nem elégíti ki a szükségleteket. A közüzemi szennyvíztisztítók napi kapacitása mintegy 290 ezer m

3-rel növekedett. Az elvezetett szennyvíznek mintegy kétötödét tisztítják. A mezőgazdasági vízgazdálkodás a talajvíz-háztartás szabályozásával a nagyüzemi termelést megfelelően segítette. A kiépített öntöző főművek kihasználtsága azonban alacsony. Fejlődött az árvízvédelem, közel 100 kilométerrel növekedett az előírt méretre kiépített töltések hossza. (Az árvízvédelem jelentőségét mutatja, hogy az újratermelhető nemzeti vagyon mintegy 25%-a az árvízveszélytől megóvott területen található, és itt él a lakosság egyharmada.) alapellátásban közeledett egymáshoz. Ebben szerepet játszott a mezőgazdasági üzemek és a falusi lakosság anyagi erőforrásainak fokozott bevonása is. A lakásellátottság - a fennmaradt feszültségek mellett - tovább javult, az új lakások kétharmada a városokban épült fel. A falvak döntő többségében megszűnt a mennyiségi lakáshiány. A közművesítésben elsősorban a víz- és a gázellátás fejlesztése került előtérbe. A közműves vízellátásban részesülő lakosság aránya 1980 óta 75%-ról 83%-ra emelkedett, főleg a korábban kevésbé ellátott településeken. A kiskereskedelmi hálózat alapterülete 10%-kal bővült. A kulturális, oktatási és egészségügyi ellátás területi különbségei is csökkentek, de még ma is szerepet játszanak a társadalmi egyenlőtlenségekben. Településrendszerünk átalakulását a városok általános, a falvak differenciált fejlődése jellemezte. A városok száma 96-ról (a fővárost is számítva) 109-re emelkedett. Az átlagosnál gyorsabban fejlődtek a megyeszékhelyek, az üdülőterületek és az iparosodott területek városai. Ugyanakkor a városi lakosság növekedése lelassult. A falusi települések közül elsősorban a nagyobb,városiasodó falvak, illetve a kedvező természeti 41 112