MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/306

tömegszervezete. A szövetség keretein belül 32 mű­szaki, agrár- és természettudományi tagegyesület mű­ködik. Az egyesületek taglétszáma a XII. kongresszus óta 155 ezerről 170 ezerre emelkedett. Az MTESZ tagegyesületei, illetve helyi szervezetei 1200 intéz­ményben, gazdálkodó szervezetben tevékenykednek. A szövetség elősegítette a műszaki fejlesztési tevé­kenységet és eredményeinek gyakorlati alkalmazását. A műszaki alkotómunka feltételeinek javítása végett érdekközvetítő, érdekképviseleti feladatokat is ellát. Véleményével, javaslataival hozzájárult a kormányzat és a területi szervek döntéseinek előkészítéséhez. Az egyesületek és a szakmai bizottságok évente átlag 22 ezer szakmai programot tartottak. Az MTESZ és a tagegyesületek 120 nemzetközi szervezettel tartanak rendszeres szakmai kapcsolatot, 78 nemzetközi szer­vezet tagjai. Évente átlagosan 100 konferenciát, kong­resszust rendeznek nemzetközi részvétellel. Munkamozgalmak A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszu­sának és hazánk felszabadulása 40. évfordulójának tiszteletére a dolgozók nagy többsége tett munkafel­ajánlást. A 132 ezer szocialista és munkabrigádban több mint 1,6 millió munkás, mezőgazdasági dolgozó és értelmi­ségi tevékenykedik. (1980-ban a brigádok száma 147 ezer, taglétszáma 1,7 millió volt.) Kiemelkedő jelentő­ségű volt az 1983-ban megtartott VI. országos brigád­vezetői tanácskozás, amely megjelölte a mozgalom to­vábbfejlesztésének irányát. Az újító- és feltalálómozgalomban évente átlagosan 215 ezer dolgozó vesz részt. Az évente megvalósított 69 ezer újítás és találmány gazdasági eredménye évi átlagban 9,4 milliárd forint. A bevezetett találmányok és újítások a gazdasági eredményeken túl hozzájárul­tak a munkavégzés körülményeinek és biztonságának javításához, a környezeti ártalmak csökkentéséhez. A lakókörnyezet-ápolási és a településfejlesztési cé­lok érdekében végzett társadalmi munka értéke éves átlagban eléri a 10 milliárd forintot. A szövetkezeti mozgalom A szövetkezetek mint gazdasági szervezetek a népgaz­daságban jelentős szerepet töltenek be. 1984-ben az aktív keresőknek több mint egynegyede, 1,2 millió fő 24 dolgozott a szövetkezetekben, és itt jött létre a nem­zeti jövedelem 23%-a. Emellett a szövetkezeti moz­galom fontos társadalom- és gazdaságpolitikai célok megvalósítására - munkahelytől függetlenül - tömörí­ti a lakosság széles körét. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek taglétszáma 1984-ben 842 ezer volt. Ebből 448 ezer fő aktív korú, 394 ezer fő nyugdíjas és járadékos. Taglétszámuk az utóbbi években mérséklődött. A termelőszövetkezetek­nek 196 ezer alkalmazottjuk volt. A szakszövetkezetek 44 ezer fős tagsággal (ebből aktív 26 ezer fő) működ­nek. A szövetkezetek társulásai 36 ezer főt, a szövet­kezeti szakcsoportok 22 ezer tagot és alkalmazottat foglalkoztatnak. Az ipari és építőipari szövetkezetek 1984-ben 225 ezer tagot és 45 ezer alkalmazottat foglalkoz­tattak. A szövetkezeti tagok száma az utóbbi öt évben csökkent, az alkalmazottaké lényegében nem változott. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek taglétszáma 1984-ben 1,6 millió fő, alkalmazottaik száma 128 ezer fő volt. A takarékszövetkezetek 1,7 millió, a lakásszövetkezetek 313 ezer tagot tömörítet­tek. A fogyasztási szolgáltatást végző szövetkezetek dolgozóinak száma 1984 elején mintegy 60 ezer volt. A fogyasztási szövetkezetek közös vállalataiban 1984­ben további mintegy 33 ezren dolgoztak. Az áfészek keretében 1984-ben 2460 mezőgazdasági szakcsoport működött, megközelítően 180 ezer taggal. 1983-ban a szövetkezetek és társulásaik aránya a ter­melési érték alapján az iparban 6%, az építőiparban 9%, a mezőgazdaságban 69% volt. A szántóterület 82%-át, az erdőterület 30%-át a szövetkezetek közös, illetőleg háztáji gazdaságai hasznosítják. A kiskereske­delmi áruforgalom 36%-át a szövetkezeti szektor bo­nyolítja le. A fogyasztási szolgáltatások egynegyedét szövetkezetek végzik. A takarékszövetkezetekben el­helyezett betétállomány 30 milliárd forint, a lakosság összes takarékbetét-állományának 13,8%-a. A szövetkezetek területi és országos érdekképvise­leti szervei rendeltetésüknek megfelelően segítették a társadalom és a szövetkezetek érdekeinek egyeztetését, a szövetkezetek gazdálkodásának javulását, a szövet­kezeti élet demokratizmusának fejlődését. A magyar szövetkezetpolitika, a szövetkezeti gya­korlat elismerését jelzi, hogy hazánk szövetkezeti mozgalmainak képviselői a Szövetkezetek Nemzet­közi Szövetségében jelentős választott tisztségeket töl­tenek be. 'SOG

Next

/
Oldalképek
Tartalom