MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/305

A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége A Partizán Szövetség 1982. január 1-ével a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségévé alakult át. Az 1917—1919-es internacionalisták, a spanyolországi antifasiszta harcok résztvevői, a második világháború időszakának partizánjai, ellenállói, antifasisztái mellett az átalakult szövetségben helyet kaphatnak a szovjet hadsereg kötelékébe tartozott magyar alakulatok tagjai, a volt antifasiszta iskolások; a volt polgári ellenálló csoportok azon tagjai, akik a Magyar Frontban fejtettek ki tevékenységet; a demokratikus hadsereg önkéntesei közül a szovjet csapatokkal Ausztriába, hadműveleti területre elvonult első és hatodik hadosztály katonái. A szövetség taglétszáma elérte a 6 ezer főt, közülük 2400 a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosa, 1300 személy vett részt fegyveres harcban. A szövetség kutatja az ellenállási, a partizán- és antifasiszta mozgalom történetét, tagjai aktívan vesznek részt az ifjúság hazafias és internacionalista nevelésében. A nemzetiségi szövetségek Hazánk nemzetiségi lakosságának összlétszáma mintegy 300 ezer. A nemzetiségi csoportokat - délszlávokat, németeket, románokat és szlovákokat - országos társadalmi szervezetek képviselik. Tevékenységüket az MSZMP politikája alapján a Hazafias Népfront keretében, az állami és társadalmi szervekkel együttműködve végzik. 1983 őszén - legutóbbi kongresszusaikon - áttekintették az anyanyelv megőrzése, a sajátos nemzetiségi kultúra ápolása, a nemzetiségi lakosság körében végzett politikai munka eredményeit. Az anyanyelvi oktatás az óvodától a középiskoláig terjed, mintegy 500 oktatási intézményben. Megélénkült a félezer kulturális csoport, a nyelvápoló klubmozgalom működése, az anyanyelvi ismeretterjesztés, bővült a könyvkiadói tevékenység, folyamatos a nemzetiségi nyelvű lapok megjelenése, a négy nemzetiségi nyelven műsort sugároz a rádió és a televízió. A nemzetiségek által lakott településeken a két- vagy több nyelvű feliratok használata általánossá válik. A nemzetiségi szövetségek eredményesen képviselik nemzetiségük sajátos érdekeit, szükségleteit, igényeit. A közös haza, a szocialista Magyarország építésében való alkotó részvétel mellett igény, lehetőség van a barátság és a sokoldalú kulturális együttműködés fejlesztésére a velük azonos anyanyelvet beszélő országok népeivel. A Magyarok Világszövetsége A két kongresszus közötti időszakban tovább bővítette kapcsolatait a tőkés világban élő mintegy másfél milliós szórványmagyarság képviselőivel. Közülük évente átlagosan 180 ezren látogattak Magyarországra. A szövetség mintegy 160 nyugat-európai és tengerentúli magyar egyesülettel, egyházközséggel és kulturális csoportosulással működik együtt azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson magyarságtudatuk megőrzéséhez és ápolásához. Szélesedett az anyanyelvi mozgalom, évente mintegy 500 külföldön született magyar fiatal vett részt a szövetség oktatási és más kulturális rendezvényein. A hazai felsőoktatási intézményekben mintegy 150 magyar származású külföldi hallgató tanul. Tartalmasabbá váltak a kapcsolatok a nyugaton élő magyar értelmiségi körökkel, rendszeresek a részvételükkel szervezett szakmai találkozók, a munkásságukat, alkotásaikat bemutató publikációk és kiállítások. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat A társulat széles körű ismeretterjesztést folytat munkások, parasztok és alkalmazottak körében, egyben az alkotó értelmiség egyik szellemi műhelyének szerepét is betölti. A társulatnak 1980-ban 24 ezer, 1984-ben 30 736 tagja volt. 1980-ban 124 047 előadást tartottak, amelyeken 5,3 millió, 1984-ben 155 110 előadáson 7,2 millió fő vett részt. A tanfolyamokon 1980-ban 113 ezer, 1984-ben 109 ezer fő vett részt, az idegen nyelvi tanfolyamokon 1980-ban 49 ezer, 1984-ben 57 ezer hallgató tanult. 1980-ban a szabadegyetemeknek 216 ezer, 1984-ben 239 ezer hallgatója volt. A társulat által szervezett nyári egyetemeken 1980-ban 2809, 1984-ben 3018 - többnyire külföldi - hallgató vett részt, 30, illetve 38 országból. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége A szövetség az Elnöki Tanács 1983. évi döntése alapján a területéhez tartozó szakmai egyesületek, társaságok, társulatok önkéntes társuláson alapuló társadalmi 23 zor