MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985
1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/301
kevesebben vállalják korábbi tevékenységük folytatását, és a munkába lépő évjáratok nem fedezik a nyugdíjazásból és halálozásból adódó csökkenést. Az inaktív keresők között a nyugdíjasok járadékosok száma tovább növekedett, míg a gyermekgondozási segélyen levő nőké-a születésszám mérséklődése miatt - visszaesett. A munkásosztályhoz 1985 elején 2 millió 731 ezer fő, az aktív keresők 55,5%-a tartozott, kevesebb, mint 1980-ban. A csökkenés a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben dolgozóknál volt jelentős. A szakmunkások aránya 44%-ról 46%-ra nőtt. A szövetkezeti parasztság számának és arányának korábban tapasztalt csökkenése 1980 után nem folytatódott. A termelőszövetkezetekben dolgozó tagok és alkalmazottak száma 679 ezer fő, az aktív keresők 13,8%-a. A mezőgazdasági szövetkezetek fizikai dolgozói között a ténylegesen mezőgazdasági jellegű tevékenységet végzők száma 1980 óta jelentősen (60 ezerrel) csökkent. Az ipari, építőipari, kereskedelmi és más nem mezőgazdasági jellegű munkakörökben dolgozóké viszont 78 ezerrel nőtt, és arányuk a szövetkezeti fizikai dolgozók között 49%-ra emelkedett. A szellemi foglalkozásúak száma mérsékelten tovább nőtt, 1985 elején az aktív keresők 26,5%-át alkották. A felsőfokú végzettségű aktív keresők aránya 10%. A növekedés az értelmiség körében tapasztalható, a szakalkalmazottak és ügyviteli dolgozók száma érdemlegesen nem változott. A kisárutermelők, kiskereskedők száma némileg növekedett, de arányuk továbbra sem jelentős (az aktív keresők 4,2%-a). Tovább növekedett a vegyes, főként a munkásszellemi foglalkozású, valamint a munkás-szövetkezeti paraszt összetételű családok, háztartások aránya. Ez utóbbi főként annak a következménye, hogy a munkásosztályhoz tartozók 46%-a falvakban él. A népesség iskolai végzettsége tovább emelkedett. A 15 éves és idősebb népességnek 1980-ban kétharma2. A NŐK ÉS A FIATALOK HELYZETE Az országban 1985 elején 5 millió 508 ezer nő élt, népességen belüli arányuk 51,7%. Az aktív keresők között 1985 elején a nők aránya 45,5% volt, az 1980. évinél (44,8%) valamivel nagyobb. A munkavállalási korban levő nők 74%-a dolgozik, 8%-a gyermekgondozási segélyben részesül, 7%-a tanuló. A magasabb iskolai végzettségű és szakmai képzettA munkásosztály összetétele szakképzettség szerint (%) 1980 1984 ] I szakmunkás I betanított munkás segédmunkás da, 1984-ben 72%-a volt legalább általános iskolai végzettségű. A 18 éves és idősebb népességből a középiskolai vagy annál magasabb végzettségűek aránya 27% (szemben az 1980. évi 23%-kal). A 25 éves és idősebb népességből 1980-ban 7%-nak, 1984-ben 8%-nak volt felsőfokú képesítése. Jelenleg a munkásosztályhoz tartozók 13%-a, a szövetkezeti parasztság 5%-a középiskolai vagy magasabb végzettségű, további 32, illetve 21%-a pedig szakmunkásképző iskolai vagy szakiskolai végzettséget szerzett. Az állami intézkedések és a társadalmi segítség, valamint saját erőfeszítéseik érzékelhető változást eredményeztek a mintegy 380 ezer fős cigánylakosság helyzetében. A férfiak foglalkoztatottsága szinte teljesnek mondható, a nőké mintegy 50%-os. A gyermekek közel fele óvodába jár. Az általános iskolát a tankötelesek 50%-a végzi el. A telepen élők száma az utóbbi öt évben 81 ezerről 30 ezerre csökkent. ségű nők arányának növekedése folytatódott. A 15 éves és idősebb nőknek 1980-ban 62%-a, 1984-ben 68%-a végezte el az általános iskola 8 osztályát, vagy szerzett annál magasabb iskolai végzettséget. A 18 éves és idősebb nőknek több mint egynegyede (27%-a) végzett legalább középiskolát, további 7%-a pedig szakmunkásképző iskolát vagy szakiskolát (az 1980. évi 22, illetve 6% helyett). A 25 éves és idősebb nők 19 lOA