MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/300

III A társadalmi fejlődés 1. NÉPESSÉG, A TÁRSADALOM OSZTÁLYÉS RÉTEGSZERKEZETE Az ország népessége az 1980. évi 10 millió 709 ezer főről 1985. január l-ig 10 millió 658 ezer főre csökkent, a születések számának visszaesése és a halálozási arány növekedése miatt. (1980 és 1984 között az élveszületések száma évi 149 ezerről 125 ezerre csökkent, a halálozásoké viszont évi 145 ezerről 146 ezerre nőtt.) A termékenység tartósan alacsony szintje már hoszszabb ideje nem biztosítja a népesség egyszerű újratermelését, az össznépesség számának csökkenése is megkezdődött. Számos tényező, körülmény mérséklőleg hatott a gyermekvállalási szándék alakulására. A megszűnt házasságok száma már évente 18-24 ezerrel meghaladta a házasságkötésekét. (Válás következtében 27-29 ezer, elhalálozás miatt mintegy 70 ezer házasság szűnik meg évente.) Kevesebb az újraházasodás. A gazdasági aktivitás emelkedése, a magasabb iskolai végzettség megváltoztatta a fiatal nőknek az életmóddal, életvitellel kapcsolatos igényeit. A tényleges termékenységi szakasz lerövidült, jelenleg a nők többsége 20-30 éves kora között szül. A családoknak az életszínvonal megőrzésére, fogyasztásuk bővítésére irányuló törekvései, a gyermekneveléssel kapcsolatos támogatások reálértékének átmeneti csökkenése és a lakásgondok is korlátozzák a gyermekvállalási szándékot. Ugyanakkor javultak a gyermekvállalás egészségügyi feltételei, emelkedett a szülészeti ellátás színvonala, általában csökkent a művi vetélések száma és a csecsemőhalandóság. Az össznépesség halandósága viszont tartósan kedvezőtlenül alakul. A halálozások számának növekedése különösen a 30-60 éves férfiak körében szembetűnő. Ebben - többek között szerepe van a lakosság nem kielégítő egészségi kultúrájának, az egészségkárosító szokások (alkoholfogyasztás, dohányzás, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód) elterjedtségének és a halált okozó leggyakoribb - keringési, daganatos - betegségeket feltáró, gyógyító tevékenység hiányosságainak. A községekből a városokba, főleg a fővárosba irányuló áramlás - a korábbinál mérsékeltebb ütemben folytatódott. A városokban élők száma egyes nagyközségek várossá nyilvánítása következtében is növekedett. 1980 elején a lakosság 53%-a, 1985 elején pedig 56%-a élt városokban. Budapest népessége mindössze 13 ezer fővel nőtt. 1985. január elsején az ország népességének 46,2%-a (4 millió 920 ezer lakos) aktív kereső, 22,9%-a inaktív kereső (nyugdíjas, járadékos, gyermekgondozási segélyen levő), 30,9%-a eltartott volt. Az aktív keresők száma az utóbbi négy év alatt 95 ezerrel, az eltartottaké 155 ezerrel csökkent, az inaktív keresőké 193 ezerrel nőtt. Az aktív keresők számának mérséklődése azzal függ össze, hogy a nyugdíjkorhatárt elérők közül egyre Az aktív keresők osztályos rétegtagozódása (%) 1980 1984 Munkásosztály nem mezőgazdasági munkás 52,5 mezőgazdasági munkás közvetlen termelésirányító Szövetkezeti parasztság Szellemi foglalkozású Kisárutermelő, kiskereskedő 3.6 2.0 58.1 13,3 25,2 55,5 51,4 2,3 1,8 13,8 JA. 26,5 4.2 18 ?>oo