MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/234

mékek, csomagolóeszközök gyártásának fokozásával, a biotechnológia fejlesztésével segítse elő. A termelés korszerűsítése mindenekelőtt a feldolgozóipar elé állít a korábbinál nagyobb követelményeket. Bővíteni kell a magasabb színvonalú szellemi és fizikai munkát megtestesítő és nemzetközileg is elismert termelési hagyományok birtokában működő szakágazatokat, mint például a gyógyszeripart, híradás- és vákuumtechnikai ipart, közlekedési gépgyártást. Az intenzív fejlődés kibontakoztatása ugyanakkor mindinkább függ az elektronika, különösen a mikroelektronika fejlesztésétől, eszközeinek széles körű használatba vételétől. Ez szükségessé teszi azt is, hogy megkezdődjön a tudományosműszaki fejlődés új szakaszát jelentő, a társadalmi-gazdasági tevékenység minőségét alapvetően befolyásoló elektronizáció népgazdasági méretű kibontakoztatása. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar összehangolt fejlesztése a jövőben is kiemelt feladat. Hazánk természeti adottságai és a szocialista nagyüzemekben rejlő erőforrások lehetővé teszik, hogy az élelmiszer-gazdaság egyidejűleg biztosítsa az alapvető fontosságú, magas színvonalú hazai élelmiszer-ellátást és a nemzetközi piaci igényekhez igazodó exportnövekedést. Nagy gondot kell fordítani a növénytermesztés és az állattenyésztés hozamainak gazdaságos növelésére. Ennek érdekében jobban ki kell használni és folyamatosan meg kell újítani az élelmiszer-gazdaság anyagi-műszaki, biológiai alapjait. Az eddiginél is nagyobb figyelmet kell szentelni az élenjáró hazai és nemzetközi tudományos eredmények gyors gyakorlati hasznosításának, a termőfölddel való ésszerű gazdálkodásnak. Törekedni kell a termékek feldolgozottsági fokának emelésére, a minőség javítására, a termelési ráfordítások csökkentésére. A mezőgazdaság előtt álló feladatok megvalósítása alapvetően a szocialista nagyüzemek gazdálkodásától függ. A mezőgazdasági termelésnek a jövőben is fontos része lesz a háztáji gazdaságoknak a nagyüzemek által integrált tevékenysége és a kisegítő gazdaságok termelése. Folytatjuk bevált szövetkezetpolitikánkat, amely a szocialista fejlődés évtizedei alatt különösen a falvak életében, felemelkedésében töltött be nagy szerepet. A szövetkezetek gazdasági-társadalmi életünk fontos tényezői a falvakban és a városokban egyaránt. Tevékenységük a mezőgazdaságban meghatározó, de igen jelentős és növekvő feladatokat látnak el az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltatásokban is. A szövetkezeti mozgalomban a tevékenységi körök a gazdasági és a társadalmi igényekhez igazodva rugalmasan bővüljenek, a működési mechanizmus, a belső demokratizmus folyamatosan tovább fejlődjön. Társadalmi-gazdasági előrehaladásunknak alapfeltétele a legfontosabb termelőerőnek, az emberi alkotóképességnek és szorgalomnak a hasznosítása, a jobb munkaerő-gazdálkodás anyagi, erkölcsi, szervezeti feltételeinek megteremtése. A munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása megkívánja a munka ésszerűbb megszervezését, a munkaidő céltudatosabb és teljes kihasználását és azt is, hogy a dolgozókat ott foglalkoztassuk, ahol a termelés társadalmi jövedelme22 Z34