MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985
1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/204
társadalom marxista—leninista felfogásának alapvető kérdéseit, a szocialista társadalom kialakulásának és fejlődésének útját, társadalmunk osztály- és rétegszerkezetét, politikai rendszerünket. Be kell mutatnunk az osztályok átalakulását, az osztályharc mai formáit. Hazai és nemzetközi problémáinkat fokozottabb elkötelezettséggel szükséges a tömegpolitikai munkában megjeleníteni. A korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítanunk az érdekeknek társadalmunkban betöltött szerepére, az érdekviszonyok és a politika összefüggéseinek megvilágítására. Társadalmi fejlődésünk változó feltételei között kell bemutatnunk a munkásosztály és a párt vezető szerepének elveit, stílusát, módszereit, gyakorlatát. Erősíteni kell propagandánkat a párt belső életével, a pártdemokráciával, a szervezeti élet normáival, a tagok és a tisztségviselők jogaival és kötelességeivel kapcsolatosan — főleg a KISZ-tagok, a leendő és a fiatal párttagok körében. Az időszerű politikai kérdések változásával újra meg újra napirendre kell tűznünk a közmegegyezés kialakítását, s ennek érdekében ismételten elemeznünk kell a nemzeti egység politikai és ideológiai aspektusait. 5. Hirdessük a szocialista erkölcs alapvető és időtálló értékeit. Segítsük, hogy napjaink értékrendjében helyére kerüljön a munka és a dolgozó ember megbecsülése, a közösségi élet elvei, az egymás iránti felelősség és szolidaritás, az egyenlőség és az igazságosság. Lépjünk fel a közömbösség, a felelőtlenség, a fegyelmezetlenség, az önzés, a harácsolás, a korrupció és más negatív társadalmi jelenségek ellen. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk az emberi kapcsolatok értékrendjére, az egyén és közösség mindennapi problémáira, a családi élet normáinak alakítására. Kiemelkedően fontos a közéleti tisztségviselőkkel, a párttagokkal szembeni morális követelmények érvényesítése, a szocialista közélet tisztaságának erősítése. 6. Szélesebb körben és mélyebben kell tanítanunk a nemzeti kérdés marxista—leninista felfogásának fogalmait és alapelveit, hogy a történelmi és politikai folyamatok minősítésében tapasztalható értékzavarokat csökkenthessük. Újra és újra ki kell nyilvánítanunk az MSZMP-nek a szocialista hazafiságon és proletár internacionalizmuson alapuló elvi álláspontját, politikai törekvéseit, határozottan fel kell lépnünk mind a magyar, mind a más eredetű nacionalizmussal szemben. Erősítsük a reális értékítéleten alapuló nemzeti érzést mint 10 társadalmunk lényeges kohéziós erejét. Ezért erőteljesen fejleszteni kell a szocialista nemzeti azonosságtudatot, önérzetet; ki kell szorítani a magyarságtudat negatív elemeit, ki kell építeni, illetve meg kell erősíteni a nemzettudat szocialista vonásait. 7. Ideológiai munkánk központi feladatának kell tekintenünk a szocializmuskép alakítását. A szocializmus építése csak úgy lehet nemzeti program, ha tiszta, érthető, elfogadható és megvalósítható távlatokat kínál. A propagandában kialakítandó szocializmusképnek híven kell tükröznie társadalmunkjelenlegi állapotát, eddigi fejlődését és további reális perspektíváit, érzékeltetnie kell a szocializmus országonként eltérő sajátosságait, történelmi, társadalmi és nemzetközi feltételezettségét. Olyan szocializmuskép kialakításán és fenntartásán kell dolgoznunk, mindenekelőtt az ifjúság körében, amely elősegíti a fennálló társadalmi viszonyok megértését és a továbbfejlesztésükre irányuló tevékenységet. 8. A szocializmuskép formálásával szoros öszszefüggésben valósághűbb, a történelmi tendenciákat a kapitalista világrendszer egészének számbavételével kifejező, az antihumánus vonásokat, az elidegenedettségét sokoldalúan, a társadalmi élet minden területén bemutató kapitalizmusképet kell felrajzolnunk. 9. A tudatformáló munkát a következő időszakban oly módon kell irányítani és szervezni, hogy magasabb színvonalon, gyorsabban és rugalmasabban reagáljon a politikai követelményekre és a közvéleményt foglalkoztató kérdésekre. Kapjanak nagyobb szerepet a társadalmi rétegek és a helyi igények szerint differenciált, rugalmasabb, az érdeklődésre és az öntevékenységre jobban épülő formák. Biztosítani kell, hogy a párttagságnak mind nagyobb hányada vegyen részt az ideológiai munka valamely formájában. Különös figyelmet kell fordítani az ifjúság és az értelmiség körében, valamint a lakóterületen az ideológiai munkára. Az ideológiai tevékenység, a tájékoztatás, az agitáció és a propaganda hatékonyságának fokozása érdekében tökéletesíteni kell a pártmunka e területének irányítását. A választott testületek üléseire rendszeresen napirendre kell tűzni azokat az ideológiai kérdéseket, amelyek napjaink legfontosabb politikai feladataival kapcsolatosak. A Budapesti Pártbizottság adjon rendszeresebb és több segítseZok