MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/87

A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javitását szolgáló feltételek kialakítása az elmúlt években a beruházási tevékenységben bizonyos visszafogást tett szükségessé, s az ennek jegyében hozott intézkedések természetesen a fővárost is érintették. A lehetőségek adta kereteken belül azonban Budapest fejlesztését továbbra is kiemelten fontos kérdésként kezelték, s a ráfordításokból ezekben az években is népességszáma alapján képviselt súlyánál nagyobb arányban részesült. Az 1981-1984. években a szocialista szektor beruházásaira felhasznált összegnek 26-27 %-a, ezen belül a kommunális jellegű ráfordításoknak kb. kétötöde jutott a fővárosra. A szocialista szervek Budapesten teljesitett beruházásainak volumene 1981-től - az éves népgazdasági tervek előirányzatainak megfelelően - folyamatosan csökkent, s az 1981-1984. években teljesitett beruházások évi átlagos nagysága, összehasonlítható árakon számitva, 14 %-kal maradt el az előző tervperiódusban kialakult átlagtól. A beruházások döntési jogkörök szerinti megoszlása az V. ötéves tervidőszakhoz képest némileg módosult: a vállalati /szövetkezeti/ beruházások aránya kb. 2,5 százalékponttal /55 %-ra/ nőtt, az állami beruházásoké pedig hasonló arányban csökkent. Az állami beruházásoknál a visszaesés a célcsoportos beruházásokat érintette, s alapvetően az állami forrású lakásépítési tevékenység mérséklődésével függött össze. A beruházások anyagi-műszaki összetétele az épitési munkák javára tolódott el. 1981-1984-ben az Összes teljesitett beruházáson belül az épitési munkák értéke 52 %-os, a gépbeszerzéseké pedig 41 %-os részarányt képviselt, 10 százalékponttal nagyobb, illetve 9 százalékponttal kisebb hányadot, mint az előző tervperiódusban. A Budapesten folyó beruházásoknak - a ráfordítások alapján számitva több mint egyharmada tanácsi beruházásként valósul meg. A VI. ötéves tervidőszak eddig eltelt szakaszában - figyelembe véve az 1984. évi előzetes adatokat is - a tanácsi beruházások alakulását, s ezen belül a kommunális és a nem kommunális beruházásokét is, csökkenő tendencia jellemezte. A tanácsi beruházások kb. kétötödét képező kommunális beruházásokon belül azonban eléggé jelentős összetételváltozás következett be. Az V. ötéves tervidőszakhoz képest a kulturális jellegű ráfordítások részaránya - a tanteremfejlesztések ütemének gyorsitása kapcsán - számottevően nőtt, de a megélénkülő kórházberuházások, kórházrekonstrukciók nyomán az egészségügyi felhasználások részaránya is jelentősen emelkedett.Ezzel szemben a lakásberuházásokra történt ráfordítások hányada - a célcsoportos lakásépítési keret nagyarányú mérséklésével összefüggésben - 8 százalékponttal, 62 %-ra esett vissza. A terv célkitűzéseinek megfelelően az elmúlt években jelentős erőket koncentráltak a magasabb műszaki készültségi fokon álló beruházások befejezésére, aminek eredményeként a folyamatban levő beruházások száma csökkent. A befejezetlen beruházások magas állománya azonban mégsem mérséklődött, a befejezéstől távolabb álló beruházások kivitelezési munkálatai ugyanis a tervezettnél lassabban haladtak. 24 2*