MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985
1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/18
A lakosság kereskedelmi ellátása a beszámolási időszak egészében kiegyensúlyozott, alapvetően jó volt. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek választéka bővült. A kenyér- és péksütemény-ellátás javítása érdekében a tervidőszakban — jelentős állami támogatással — minden korábbinál nagyobb fejlesztés és rekonstrukció valósult meg a fővárosi sütőiparban. Az ellátást a szövetkezeti és a magánszektor bővülése is javította. Az iparcikkek kínálata összességében megfelelő volt. A törekvések ellenére az olcsóbb tömegfogyasztási cikkek kínálata csak szűkebb körben javult. Hiány csak rövid ideig, választékhiány gyakrabban fordult elő. A kereskedelemben élénkült a verseny, s ez egyes területeken javította a kínálatot és a vásárlási körülményeket. Az öt napos munkahét bevezetése zökkenőmentes volt, de fokozta az amúgy is meglévő létszámgondokat. A hiányok is lehetővé tették a visszaéléseket, a pult alóli és a protekció alapján történő forgalmazást. A fokozott állami ellenőrzés, a szigorúbb fogyasztói érdekvédelem egyelőre nem hozott érdemi javulást. A kiskereskedelem fejlesztésének ötéves tervét túlteljesítjük. A lakótelepi, kapcsolódó létesítmények a tervezettet megközelítő nagyságrendben valósulnak meg, a kereskedelmileg rosszul ellátott területek hálózatfejlesztése a tervezettnél kedvezőbb lesz. Túlteljesítés várható az egyéb vállalati beruházások kategóriájában is. Megnyílt az Aranypók Áruház, a Skála-Metro, a Skála-Prizma és a Fészek Áruház, 1985-ben nyílik meg az Erzsébeti és a Kispesti Áruház. Az újpalotai üzletházra ebben a tervidőszakban nem jutott pénz. A fejlesztések eredményei a kerületek közötti ellátási aránytalanságokat csökkentették, s egyben az agglomerációs övezet ellátási színvonalának javítását is szolgálják. A lakossági szolgáltatások területén a tervidőszakban a reáljövedelmek alakulása lassúbb növekedést, a szolgáltatásra vonatkozó igények differenciálódását és átrendeződését, visszafogottabb, takarékosabb fogyasztást váltott ki. A VI. ötéves fővárosi szolgáltatás-fejlesztési terv a már létrehozott kapacitások, a hálózat és az eszközök jobb és hatékonyabb kihasználását helyezte előtérbe. A hálózat elsősorban az új lakótelepeken épített szolgáltató létesítményekkel gyarapodott, de a fejlesztés elmarad a tervezettől. A szolgáltatások árszínvonala a fogyasztói árak átlagos emelkedését meghaladóan növekedett. / A szolgáltatások többségében az igények és a kapacitások viszonylagos egyensúlya megvalósult, növekedett a szolgáltató szervezetek száma, javult a minőség, de nem javult kellőképpen a szolgáltatók és megrendelők kapcsolata, a kiszolgálás kulturáltsága. A szolgáltatások szervezeti korszerűsítése megkezdődött. Nem alakult ki még a verseny azokon a területeken sem, ahol a feltételek már adottak. Az anyag- és alkatrészellátás rosszabb lett, döntően emiatt nem fejlődött kielégítően a szolgáltatások minősége, a vállalási idők hosszúak. A lakossági szolgáltatások nem elég jövedelmezőek a közületi szolgáltatásokhoz és az árutermeléshez viszonyítva. A szolgáltató ipar fejlesztési forrásai olyan szűkösek, hogy folyamatosan feléli a korábban — főként központi szolgáltatásfejlesztési alapból — létrehozott műszaki-technikai bázisát. Az elmúlt öt év az egészségügyben is számos eredményt hozott. Korszerűsödött az irányítási rendszer, erősödött a főváros egységes ellátásának szemlélete. Javult az egészségügyi ellátás minősége. Az integráció az anyagi és szellemi erők koncentrálása területén is fejlődést eredményezett. Lehetővé vált az egységes szakmai irányítási elvek érvényesülése, a lakosság szükségleteinek megfelelő progresszív ellátás kiépítése. Különös gondot fordítottunk az alapellátásra. A tervidőszak végére befejeződik a körzetarányosítás: 2000 felnőtt és 1000 gyermek jut egy-egy körzeti orvosra, ami nemzetközi összehasonlításban is számottevő eredmény. Fejlődött az üzemegészségügyi hálózat. A kivitelezés alatt álló szakorvosi rendelőintézetek felépítésével kiegészül a fővárosi középfokú egészségügyi hálózat, egyenletesebbé válik a kerületek intézményi ellátottsága. A fővárosi egészségügy legnagyobb gondja ma a fekvőbeteg-ellátás. A feszültségek csökkentését 2100 kórházi ágy létesítésével (pl. Jáhn Ferenc Kórház), a meglévők jobb kihasználásával, a strukturális igényeknek megfelelő alakításával, kórházrekonstrukciókkal (Margit Kórház, Heim Pál Kórház, Traumatológia), valamint a felszereltség javításával igyekeztünk elérni. Kiépültek a coronaria-őrzők és az intenzív részlegek. A beszámolási időszakban átadott 3 és az épülő 1 szakorvosi rendelőintézet átadásával kiegészül a fővárosi járóbeteg-ellátás hálózata, egyenletesebbé válik a kerületek intézményi ellátottsága. Az eredmények ellenére sok feszítő gond nem szűnt meg. A fővárosi kórházak műszaki állapota romlik, annak ellenére, hogy felújításukra a tervezett pénzesz19 /i