MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-I/29

15 Grósz Károly/6/2. A párttagság kongresszusi felkészülésének vitájában itt a fővárosban kevés szó esett a szellemi életről, a kultúra kérdéseiről. Amikor ezek szóba jöttek akkor is vagy értelmiségi rétegproblémaként, vagy a kiegészitő, kisegitő gazdaságban végzett munka és a kulturálódás szembeállításaként fogalmazódott meg. Le kell szögeznünk, hogy a kultúra nem valamiféle társadalmi elitnek, nem az értelmiségnek a belügye. A kultúra a legszélesebb tömegek életének része ma is, és társadalmi feladataink megoldásának, a szocialista demokrácia elmélyítésének, az életmód gazdagításának eszköze és segitője. Ennek megfelelően számunkra a kultúra nem valami csak értők által élvezett magas művészet. Mi a kultúrát a társadalom tagjai munkához való szakmai hozzáértésének, általános és politikai műveltsége egységének tekintjük. Ilyen felfogásban tartjuk helyettesithetetlen társadalmi feladatunknak az emberek művelődési szükségleteinek kielégítését, igényeiknek céltudatosabb befolyásolását. Szellemi életünk nagy kérdésének, ideológiai munkánk központi feladatának tartjuk, hogy a kultúra eszközrendszerével hitelesen mutassuk be történelmi utunk társadalmi valóságunk gondjait, probémáit, eredményeit és igy növeljük a párt eszmei befolyását, és erősitsük a tömegeknek a szocializmus történelmi küldetésébe vetett hitét és bizalmát. Ennek érdekében meggyőződésünk szerint a felvilágosító munka fő kérdésévé kéne tenni, hogy a szocializmusról egy reálisabb kép alakuljon ki a közvéleményünkben és benne a párttagságunkban. Mivel a szocializmus objektiv okokból sokszinü lett és meggyőződésünk szerint lesz, természetesnek kell tekinteni, hoqv a jövőről alkotott elkéozeléseink változatosabbak lesznek. Az azonban, hoav ezek az elképzelések mennyire telitettek illúzióval, az már nem lehet közömbös számunkra. Reálisan meg kell mutatnunk, hogy mire képes társadalmunk mai fejlettségének szakaszán, mert ugy tűnik számunkra, hogy ez a sokszinü politikai vita egyik forrása, de egyik válasza is ebben rejlik. A társadalmi rendszer korszerűsége nem pótolhatja az anyagi eszközök elmaradottságát vagy hiányát.