MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-I/22

il Grósz Károly 4/1 Mért fogalmaztam ilyen óvatosan? Mert szeretném Önöknek elmonda­ni, hogy még a legszűkebb munkatársi körünkben is még tegnap es­te is óriási vita volt köztünk, hogy mit szabad megfogalmazni igényként. Mert ha számoltunk, ha 3.000.- Ft.-ig igényeljük a nyug­dijak reálértékének megőrzését, az is nagy pénz Budapesten. De az a vélemény is igaz, hogy a nyugdijasoknak általában valami perspektivát kell adni, tehát azt a perspektivát, hogy egyszer majd csak eljutunk oda, hogy nem fog romlani jelentősen a nyug­dijak vásárlóértéke. És szeretném rögtön megmondani, bár itt ülnek olyanok akiket érint, ne értsék félre, szóval nem az a rétegnek a gondja izgat különösebben, akik kh. 1,2 % - a a fővá­rosban, olyan 8-9.000.- Ft. körüli nyugdijakkal rendelkeznek, nem azért vagyunk nyugtalanok, hanem azokért akik 2-3.000.- Ft. közötti összegből élnek, és nincs lehetőségük arra, hogy pótló­lagos jövedelem-forráshoz jussanak. Vannak politikai természetű teendőink is a nyugdijasok gondjának megoldásánál. Mindenekelőtt meg kell változtatni azt a felfogást, hogy a nyugdij valamiféle kegy, jótékonykodó juttatás. Szinte mindenütt szóvátették, hogy sértő, hogy tömegtájékoztatási eszközök, egyes vezetők ugy nyi­latkoznak, hogy örüljenek, hogy kapnak, hogy örüljenek, hogy csak ennyi van, és igy tovább, hogy egyáltalán van ennyi, és igy tovább, és igy tovább. A nyugdij munkával szerzett jog. Ha ez igaz ez a tétel-mondat, akkor ennek megfelelő társadalmi légkört is kell kialakitani. A budapesti párttagság 23 %-a nyug­dijas. Ez egy másik politikai feladatot tüz ki elénk. Ismét ke­mény birálatot kaptunk szinte minden pártértekezleten, hogy nyug­díjasaink tapasztalatait nem használjuk fel kellően, és nem be­csüljük meg őket eléggé. Azt hiszem, ismét igazuk van azoknak, akik ezt szóvátették. Ugyanakkor jó lenne, ha e kérdést megbe­szélnénk, és világosan megfogalmaznánk, hogy mit is jelent a nyugdijasok megbecsülése. Egyéni véleményem, hogy szerintem nem igéz az lehet, hogy disz­elnökségekbe beültetjük őket. Vagy pláne nem az, hogy formális munkabizottságok, formális napirendjeinek, formális megtárgyalá­sára meghivjuk őket. Akkor mit jelent? Hát mindenkit nem tudunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom