MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-I/167

16* Tölgyesi Lászlóné /3. és okozza, hogy egyes üzemek gazdaságtalanságra, vagy a termékszerkezet korszerűtlenségére hivatkozva önkényesen megszüntetik egyes, a lakosság által igényelt elsősorban olcsó fogyasztási cikkek gyártását. Tisztában vagyok azzal, hogy a népgazdasági és a vállalati érdek a gazdaságtalan termelés metszüntetése. De ebből nem feltétlenül annak kell következni, hogy maga a termék szűnjön meg. A beszámolási időszakban a reáljövedelem lassú emelkedése, az egyes lakossági rétegeknél bekövetkezett csökkenése miatt, megkülönböztetett figyelmet forditottunk az un. olcsó cikkek forgalmazását. Egyértelműen az a tapasztalatunk, hogy a lakosság részéről fokozottan jelentkezik az igény az ilyen áruk iránt. Értünk el eredményeket mind az olcsó cikkel előállításában, mind az eladásban, de még számos megoldatlan probléma van. Alapvetőnek tartom e termékekkel kapcsolatban az érdekeltség növelését a termelőknél és a forgalmazóknál egyaránt, mert ezeknek a termékeknek a nyereségtartalma az ipar és a kereskedelem szempontjából egyaránt rendkivül alacsony. A nyerés érdekeltségi rendszerben pedig az ilyen termék gyártása és eladása nem gazdaságos. Mivel az olcsó cikkek forgalmazása jelen gazdasági helyzetben politikai kérdés, szükséges olyan differenciált, gazdasági érdekeltség kialakitása, amely az ipari vállalatokat ezen termékek gyártására, a kereskedelmet pedig a forgalmazására ösztönzi . Engedjék meg, hogy a saját gyakorlatomból mondjak a fentiekre egy közgazdaságilag leegyszerűsített példát. Egy lo éves lányka ruhát kapható 150 Ft-ért, de kapható 450 Ft-értis. Mindkettő áru kiskereskedelmi haszonkulcsa 10,5 %. Ez azt jelenti, hogy a 150 Ft-os ruháfa 15,75 Ft , a 450 Ft-os ruháb 47,25 Ft, az áru-