MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-III/340

Dr. Szatmári István/4. ismeretlenségből kerülnek ki a legalkalmasabbnak itélt pályázók, de a "rizikó faktor" ez esetben sem nagyobb a korábban kivülről ajánlottakkal szemben. Fontosnak tartom ugyanakkor megjegyezni, hogy a pályázati rendszer gyakorlattá válásával senki sem gondol­ja azt, hogy a káderutánpótlással nem kell foglalkozni, nem kell arra törekedni, hogy minden vezető körül nevelődjenek utódlásra is alkalmas káderek. Ezt azért is hangsúlyoznám, mert a káderután­pótlási tervek ma sem eléggé élőek, az azokban lévőkkel való helyes foglalkozás nem erősségünk. Kedves elvtársak! Ez az időszak a pártmunka számára a kádermunka tekintetében más tapasztalatokat is hozott. Megitélésem szerint olyanokat is, ame­lyekből következtetéseket kell levonni a jövőre nézve. Az egyik az, hogy kevesebb posztot kell hatáskörben tartani. A pártszerve­zetekben is van olyan hiedelem, hogy a több fejezi ki a nagyobb hatáskört. A káderek egy részénél pedig bizonyos státuszszimbólum is érvényesül. A több, a sok azt jelenti, hogy lehetetlen nagyszámú káder munká­jának a folyamatos figyelemmel kisérése, a véleményalakitás, a testületiség biztositása, a képzéssel, a neveléssel járó tenniva­lók ellátása. Viszont amikor a konkrét személyi kérdésekben a hatáskörben lé­vők csökkentésére gondolok, feltétlenül többet kell foglalkoz­nunk a vezetők káder- és személyzeti munkájával, az erre is ér­vényes egyszemélyi felelősség érvényesülésével. Ez jelent jobb összhangot azzal, hogy a kádermunka a pártirányitás kulcskérdé­se marad az uj feltételek között is. Tartalmi fejlesztésére, mód­szereinek alakitására nagy figyelmet kell forditanunk. A káderek kiválasztása, nevelés az egyik legbonyolultabb felkészültséget, élet- és emberismeretet igénylő feladat. Tehát nem egyszerűen a pártmunka egyik elemeként, hanem kiemelkedő fontosságú feladat­ként kell kezelnünk. A másik tapasztalat és következtetés, amire az irányelv is utal: a kádermunka nyiltságának a fejlesztése. Ez olyan vezetői magatartást igényel, amely bátoritja a vélemény­nyilvánítást, nem "orrol" meg a legenyhébb megjegyzésekre is, "kiköveteli", hogy ne a távozása,elkerülése után és 4 évenként

Next

/
Oldalképek
Tartalom