MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985
1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-III/291
Pál László/2. konként változnak, egy-egy időszakban azonban jól kirajzolódnak. Napjaink legjelentősebb irányzatait az atomenergetika térhódítása, a mikroelektrnika forradalma, az automatizálás, számítástechnika és informatika minden folyamatba való behatolása, a nagypontosságú anyagmegmunkálási technológiák elterjedése és a biotechnológiai módszerek térnyerése képezik. Ezek az irányzatok átformálják a termelési folyamatokat, megváltoztatják a termékeket, új szolgáltatási, közlekedési, irányitási, oktatási, tehát új munka- és életformákat szülnek. Alapvető politikai kérdés az, hogy az új technológiák által kinált lehetőségeket a társadalom érdekében, a nemzeti és nemzetközi felemelkedés érdekében, vagy azzal szemben hasznositják-e. De politikai kérdés az is, hogy a műszaki fejlődési folyamatot körülölelő társadalmi-gazdasági közeg kikényszeríti e folyamat gyorsitását,avagy fékezőleg hat rá. Az OMFB párttagjai, dolgozói és az a többezer műszaki-gazdasági szakember, akik részt vesznek munkánkban, örömmel és egyetértéssel üdvözölték a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiben rögzitett törekvést a hazai műszaki fejlődés meggyorsítására, s egyetértettek azzal is, hogy jobban kell ösztönözni a tudomány eredményeinek, az új technológiáknak és szervezési módszereknek a gyakorlati bevezetését. A magam részéről különösen egyetértek a Budapesti Pártbizottság beszámolójának azon megállapításával, miszerint a bevezetéshez szükséges hosszú átfutási idő egyik legfőbb oka a közvetitő rendszer erős széttagoltsága, helyenként nehézkessége (26. oldal). Javasolom, hogy ebből a megállapításból a megfelelő következtetéseket mielőbb vonjuk le. Engedjék meg az elvtársak, hogy néhány példával illusztráljam azt, hogy mit is értek én a széttagoltság, nehézkesség alatt. A népgazdasági tervezésnek minőségileg új jelenségekre kell reagálnia, fel kell ismernie például, hogy vasúti kocsikat számitógépekkel lehet helyettesíteni a közlekedési-szállitási kapacitások csökkenése nélkül. •A gazdasági szabályozásnak fokozott mértékben kell végrehajtania a rövid- és hosszútávú népgazdasági érdekek egyeztetését. Ha nem is áll rendelkezésre elegendő forrás, a meglévőt úgy kell 23/1