MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-III/224

Lepsényi/4. irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalás megfogalmazása szerint "a gazdasági fejlődés élénkitése, a gazdasági tartalékok mozgósítása, teljesebb hasznosítása". Ehhez olyan gazdasági-politikai környezet biztositása szük­séges, amely célirányosan hat a vállalatra, illetve működik a vállalaton belül. Néhány ezt befolyásoló, véleményem szerint fontos kérdéskör: - a nyereségorientált és nyereséget biztosító vállalatok tiszta jövedelemelvonását vagy mérsékelni, vagy a jelenlegi mérték mellett az újraelosztást ésszerűsíteni kell. Az igazi exportösztönzés /a gyártmánystruktura és a technológia fejlesztése révén/ vagy nagyobb válla­lati fejlesztési lehetőség meghagyásával, vagy jelentős központi alapok e célra történő koncentrálásával biz­tositja a versenyképességet; - Ehhez kapcsolódva, a gazdaságirányítás normativ jellegének megtartása mellett ösztönözni kell a húzó iparágak dinamikusabb fejlődését /a húzó iparágak közül kiemelném a jelentős exportot adó közúti járműgyártást. A kiemelt gazdaságfejlesztési célkitűzések meghatározásánál figye­lembe kellene venni, hogy pl. a fejlesztett mikro­elektronika tényleges lehetőségeit csak az ipar világ­színvonalhoz közel álló alágazatai képesek megfelelően kamatoztatni/. - fokozni kell a koordinációt az exporttermelő és az un. háttéripari vállalatok között. A magánjogi szerződések vagy fejlesztési együttműködési megállapodások csak következetes központi koordinációval együtt fejtik ki pozitiv hatásukat. Ennek szükségességét konkrét vállalati példák is alátámasztják. Nem lehet korszerű technológiát alkalmazni, ha az alapanyagok még a szabványokat sem elégitik ki vagy hiába korszerű egy autóbusz felépít­ménye, ha minőségét egy gyakran meghibásodó kapcsolón keresztül itélik meg az utasok /jogosan./ Előfordul az is, hogy a termék szabványnak megfelel, hiszen azt ZZ4

Next

/
Oldalképek
Tartalom