MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1980

1980-03-08 7. öe. - 1980_PE 7/643

c^ tervszerűség fokozását, az irányítás és végrehajtás hatékonyságának együttes fokozását. Egyetértettek azzal, hogy a gazdasági hatékony­ság növelése révén javítsuk a jövedelmezőséget, az erőforrásokat jobban használjuk ki. Fontosnak tart­ják a tartalékok feltárását és megfelelő hasznosí­tását, az ésszerű takarékosságot, a beruházási tevé­kenység javítását, a beruházások rangsorolását és összehangolását az anyagi eszközökkel és a rendel­kezésre álló kapacitásokkal. Sokan szorgalmazták a tervezés, a szabályozás, a központi irányítás javítását. Hangsúlyozták ko­ordináló, szervező és ellenőrző szerepének jelentő­ségét. Helyeslik, hogy a VI. ötéves terv gazdasági céljait a valóságos helyzetből kiindulva, a megvál­tozott feltételekhez igazodva dolgozzuk majd ki. Számos jogos kritikai észrevétel hangzott el a pazarlásról, a tervszerűtlenségről, a szervezetlenség­ről, a munkafegyelem megsértéséről, az ésszerűtlen takarékosságról. Párttagságunk határozottabb, következetesebb számonkérést tart szükségesnek a párthatározatok és állami rendelkezések végrehajtásának elmulasztá­sáért. A nagyobb fegyelemben és a fokozottabb ellenőrzésben látja gazdaságpolitikai céljaink meg­valósulásának egyik biztosítékát. A Budapesti Pártértekezlet egyet­ért gazdasági építőmunkánk fejlesztésének céljaival. Megerősíti, hogy a változó feltételekkel és ezzel össze­függésben a nemzeti jövedelem mérsékeltebb növe­kedésével is számolva, biztosítható népgazdaságunk tervszerű, és kiegyensúlyozott fejlődése és az, hogy a növekedés teljes egészében a munkatermelékeny­ség emelkedéséből származzék. Szükségesnek tartja, hogy az élőmunka és a technika jobb, ésszerűbb hasznosításával növekedjék a hatékonyság. A külső gazdasági feltételek, a világgazdasági fo­lyamatok a vártnál is kedvezőtlenebb alakulása, s belső munkánk gyengeségei, fogyatékosságai is aka­dályozzák a gyorsabb ütemű fejlődést. Ezért az ed­digieknél hatékonyabban és jobban hasznosítsuk ha­zai erőforrásainkat. Nagy jelentőséget tulajdonít a KGST összehangol­tabb, tervszerűbb, a megváltozott feltételekhez job­ban igazodó fejlesztésének és működtetésének. Fokozzuk a társadalmi termelés hatékonyságát, következetesen folytassuk a termelési- és termékszer­kezet adottságainkhoz igazodó korszerűsítését, a mű­szaki és tudományos eredmények hasznosítását, kor­szerű technológiák alkalmazását, termékeink minő­ségének javítását. Különösen fontos belső tartalékaink feltárása és hasznosítása, az önköltség, energia és anyaghányad csökkentése, az üzem és munkaszervezés javítása, a munkafegyelem megszilárdítása. A takarékosság nem lehet kampány, váljék a gazdálkodás állandó köve­telményévé. A budapesti pártértekezlet az ipar és a szolgál­tatás helyzetét elemezve alapvető kérdésnek tartja a célszerűbb és tervszerűbb fővárosi munkaerőgazdál­kodást. A rendelkezésre álló munkaerő és a tény­leges munkahelyek között teremtsünk összhangot, ösztönözzük, hogy a munkavállalásban az egyéni törekvések jobban igazodjanak a népgazdaság szük­ségleteihez. Gazdaságpolitikai céljaink elérése, az eredményes gazdálkodás megköveteli a népgazdasági tervezés, az irányító szervek és a gazdasági vezetés színvonalá­nak állandó és összehangolt javítását. 4. Életszínvonal, é le tkörii Imények és szociálpolitika A budapesti párttagság megértéssel fogadta az élet­körülmények, életszínvonalunk, szociálpolitikánk alakulását, értékelését, a kitűzött célokat. Egyetért azzal, hogy életszínvonalunk, elért ered­ményeink megszilárdítása komoly erőfeszítéseket igényel. A további emelés alapvető feltételének tartja, hogy az eddiginél jobban, hatékonyabban oldjuk meg a gazdasági építőmunka feladatait. A hozzászólók hangsúlyozták, hogy a jövedel­mekben jobban fejeződjék ki a végzett munka mi­nősége, mennyisége, társadalmi hasznossága. Fon­tosnak tartják a munka szerinti elosztás követke­zetes érvényesítését, a korrupció, a csúszópénzek elleni határozott fellépést. Javasolták, hogy a mun­ka nélkül szerzett jövedelmek jelentős visszaszorítá­sa, majd fölszámolása legyen a cél és szükséges­nek vélik a teljes felszámolás feltételeinek és mód­szereinek kidolgozását, önkritikusan állapították meg, hogy ma még csak azt marasztaljuk el, aki kapja a csúszópénzt, a hálapénzt s nem illeti el­marasztalás azt, aki adja a külön juttatást. Helyeslik a munkafegyelem megszilárdításának követelményét, a munka társadalmi rangjának, 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom