MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1980

1980-03-08 7. öe. - 1980_PE 7/605

Qo 1 * taggyűlések hagyományosan összekapcsolódnak az év gazdasági és más feladataival. Az üzemek, intéz­mények életének, munkájának politikai és morális hangulatának meghatározója az alapszervezeti tag­gyűlések állásfoglalása. Javult a pártcsoportok tevékenysége, különösen mozgósító, nevelő hatásuk erősödött. A függetlenített apparátus a pártbizottságok, vég­rehajtó bizottságok irányításával, felelősséggel, fe­gyelmezetten és hozzáértéssel segíti a testületi dön­tések előkészítését, a végrehajtás szervezését és el­lenőrzését. Az apparátus munkája szervezett, de e munkában még nagy tartalékaink vannak. Sok a pa­pírmunka, olykor már a cselekvést visszafogó meny­nyiségű, és sok a felesleges egyeztetés, értekezlet. Miként a pártmunka egészének, úgy az apparátus tevékenységének is mozgalmi jellegét kell erősíteni, mégpedig a mainál jóval szélesebb társadalmi ala­pon. Körültekintőbben kell gondoskodni az appará­tus utánpótlásáról. Jobban kell megszervezni az idősebb, tapasztaltabb és a fiatal pártmunkások együttdolgozását. 2. A párt szervezeti fejlődése, a tagfelvétel tapaszta­latai A budapesti pártszervezetek taglétszáma a XI. kongresszus óta öt százalékkal emelkedett, és meg­haladja a 210 ezret. A párttagság összetételében lényeges változás nem történt a XI. kongresszus óta. A fizikai és termelés­irányító munkások, valamint a nyugdíjas munkások együttes aránya a párttagok között 43 százalék. A szellemi dolgozók — pedagógusok, műszakiak, mű­vészek — száma is növekvő, örvendetes, hogy a szel­lemi élet sok kiválósága tagja a pártnak. A nyugdíjas körzeti párttagok száma az előző kongresszus óta több mint 5000 fővel gyarapodott. A nők aránya változatlan. A párttagság átlagos élet­kora 48 év, két ok miatt emelkedett: meghosszab­bodott az életkor és csökkent a 30 év alatti pártta­gok száma. A párttagok nagy többsége az ellenfor­radalom után lépett a pártba. A főváros pártszervezeteiben 5106 Szocialista Hazáért Érdemrenddel kitüntetett, felszabadulás előtti párttag van. Többségük — egészségi állapo­tuktól függően — ma is aktívan részt vesz a politi­kai munkában, közéletben. A párttagság általános és politikai iskolázottsága, műveltsége javult. A tagfelvételi munka megfelel a kongresszus hatá­rozatának. A pártszervezetek a tagfelvételben nem a mennyiségre, hanem a minőségre ügyelnek elsősor­ban. Az új párttagok megfelelnek a követelmények­nek. Felkészítésük körültekintő, még felvételük előtt megismerkednek a párt programjával, szerve­zeti szabályzatával, az alapszervezet munkájával. Általános követelmény, hogy a tagfelvételét kérő, előbb valamelyik tömegszervezetben, -mozgalom­ban végezzen társadalmi munkát. A fővárosban évente átlag 7000 dolgozót vesz­nek föl párttagnak. Kedvezőtlen jelenség azonban, hogy az új párttagok között az utóbbi években a munkások aránya csökken. Ezen a helyzeten a jövő­ben változtatni kell. A felvétel bázisai továbbra is a nagyüzemek, e munkahelyeken veszik fel az új párttagok felét. A szellemi foglalkozásúak párthoz közeledése to­vábbra is jó. Az új párttagok fele 30 év alatti fiatal, többségük KISZ ajánlással kérte felvételét. Az utóbbi időben ugyan javult az egyetemi-fő­iskolai ifjúság párttagfelvétele, de az ifjúság köré­ben végzett pártépítő munkával még mindig elma­radunk — körülbelül tíz százalékkal — az országos átlagtól. A pártból kilépettek, töröltek, kizártak száma az utóbbi öt évben lényegesen magasabb volt, mint a XI. kongresszus előtti öt esztendőben. Az 1976-os tagkönyvcsere alkalmából folytatott egyéni beszél­getések hatására sokan nem vállalták a növekvő kö­vetelményeket és kérték kilépésüket, vagy a párt­szervezetek kezdeményezték törlésüket a párt so­raiból. Budapesten a pártalapszervezetek száma ötezer fölött van, fele üzemben működik. Az alapszerve­zetek többségében jók a politikai, szervezeti és sze­mélyi feltételek. Sok még azonban az olyan kis lét­számú (5—10 tagú) alapszervezet, ahol továbbra is vizsgálni kell, hogy milyen keretek között lehetne eredményesebbé tenni a párttagok munkáját. A körzeti párttagok száma összesen 40 696. A kör­zeti pártalapszervezetek száma 242-ről 286-ra emel­kedett. A fővárosban minden ötödik párttag nyug­díjas. Ez a tény új helyzetet teremtett a lakóterüle­ti pártmunkában. A lakóterületi pártszervezetek meglehetősen kevés segítséget kaptak az eredménye­sebb politikai munkához. A nyugdíjas párttagok száma növekszik a jövőben is, ezért a körzeti párt­szervezetek és pártbizottságok feladata, felelőssége tovább nő abban, hogy az ott élő párttagok sok évtizedes tapasz­talatát a társadalom javára jól hasznosíthassák, rend­szeresen adjanak pártmegbízatást a nyugdíjasoknak. 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom