MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1980

1980-03-08 7. öe. - 1980_PE 7/600

Qoo fejlődését is föllendítették, s növelték a főváros kulturális életének rangját a világban. A szocialista művészetkritika — és ez nemcsak fővárosi jelenség — az utóbbi években eszmeileg javult. A marxista kritika segítette irodalmunk, művészeti életünk tisztaságát, növelte a szocialista eszmeiségű alkotások befogadását. Állami és társadalmi szerveink nívódíjakkal, ösztöndíjakkal, az erkölcsi elismerés különböző formáival támogatták a kiemelkedő művészek, művészeti intézmények munkásságát, a művészeti alkotásokban és azok közvetítésében élenjárókat. De arról is szólni kell, hogy sok még az eszmei zűrzavar; jobb, átütő erejű, orientáló marxista kritikára lenne szükség; a szocialista eszmék eredményesebb hirdetését jobban kell támogatni. A művészeti élet demokratikus fórumai és a művészek továbbképzési lehetőségei voltak a művészeti szövetségeken belül szervezett kommunista aktívák. A két kongresszus között öt összevont és harminchat ágazati aktívaülésen vitatták meg a politikai és művészeti kérdéseket, tennivalókat, hogy teljesebb legyen az eszmei hatás, a marxista világnézet terjedése. A korábbinál több a szervezett politikai képzésben részvevő művészek száma. A budapesti Oktatási Igazgatóság tanfolyamain is mind több fiatal művészt találunk. Megalakult a Művészeti Alap Pártbizottsága, amely az e területen folyó politikai munka eredményességével, a jobb pártépítéssel is együtt járt. A fővárosban élő mintegy ezer művész párttag 10 százaléka az utóbbi években lett tagja pártunknak. A művészeti intézmények tömegkapcsolata javult. Az alkotások és alkotók találkozása a közönséggel rendszeresebbé, elmélyültebbé vált, különösen a munkások és fiatalok körében. Számos művészeti alkotóműhely kötött szocialista együttműködési szerződést oktatási, közművelődési intézményekkel, üzemekkel, tömegszervezetekkel. A XI. kongresszus óta a fővárosi színházak előadásait sok tízezer szocialista brigádtag és ifjúsági bérletes néző látta. A fővárosi színházak peremkerületi előadásai még nagyobb tömeg részére tették lehetővé a színházzal való ismerkedést, a hazai és világirodalom értékeinek megismerését. A fővárosi színházaknak ezt a törekvését a jövőben is támogatni kell. Feladataink: a) A növekvő gyermeklétszám óvodai és általános iskolai elhelyezése érdekében biztosítani kell, hogy az oktatási-nevelési intézmények a lakóházakkal egyidőben készüljenek el. b) Jobb szervezőmunkával, társadalmi segítség igénybevételével, a pedagógiai munka színvonalának emelésével biztosítsuk, hogy a gyermekek társadalmi hátterében meglevő különbségeket az iskola erejéhez mérten kiegyenlítse, a hiányokat pótolja, s a gyermekek képességeit fejlessze. c) A szakképzés magas színvonalon biztosítsa a szakmunkásutánpótlást a fővárosban. Szakmai, politikai és szociáüs eszközöket mozgósítva vegyék fel a harcot a lemorzsolódás ellen. d) Az egész középfokú oktatás, de különösen a gimnázium tegye teljesebbé az általános műveltséget, és fokozza az egyetemi, főiskolai továbbtanulás előkészítését. Segítse, hogy minden arra alkalmas, fizikai dolgozó szülő tehetséges gyermeke eljusson a felsőoktatásba. e) Az iskolai pártszervezetek fokozott figyelmet fordítsanak a munkafegyelemre, a szocialista demokratizmus fejlesztésére, a pedagógusok magas színvonalú szakmai-politikai felkészítésére. Járjanak élen a fegyelmezett, a magasabb követelményeket is jól teljesítő pedagógusok és tanulók elismerésében. A párttagok — személyes példamutatásukkal — legyenek az alkotó, jó vitaszellemű munkahelyi légkör megteremtői. f) Az egyetemi, főiskolai pártszervezetek harcoljanak a képességeknek megfelelő munkáért mind az oktatók, mind a hallgatók körében. Legyenek jobban a politikai, ideológiai viták gondozói, előkészítői, meggyőző munkájukkal biztosítsák befolyásukat a fiatalok között. g) Pártszervezeteink bátorítsák a társadalmi hasznot hozó kutatómunkát, legyenek az ipar és a kutatás alkotó kapcsolatának támogatói, szervezzenek ideológiai tisztánlátást segítő vitákat, vállalják az eszmei harcot a marxizmus hegemóniájának biztosításáért a társadalomtudományi kutatásokban. h) A közművelődés irányítói, az itt működő pártszervezetek gondoskodjanak a munkások, a fiatalok, művelődésének jobb feltételeiről, a közművelődési hálózatok összehangoltabban álljanak a lakosság szolgálatába. i) A pártszervezetek és irányító pártszervek egyértelműen és kifejezően támogassák a szocialista műveket, teremtsenek e művek számára értő közönséget, erősítsék a marxista kritika pozícióit. Vállalják bátrabban a nyílt eszmei harcot a szocialista értékeinket lejáratni akaró, a szocializmus igazságába vetett hitet kikezdő törekvésekkel szemben. 31