MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1980

1980-03-08 7. öe. - 1980_PE 7/600

Qoo fejlődését is föllendítették, s növelték a főváros kul­turális életének rangját a világban. A szocialista művészetkritika — és ez nemcsak fő­városi jelenség — az utóbbi években eszmeileg ja­vult. A marxista kritika segítette irodalmunk, mű­vészeti életünk tisztaságát, növelte a szocialista eszmeiségű alkotások befogadását. Állami és társa­dalmi szerveink nívódíjakkal, ösztöndíjakkal, az er­kölcsi elismerés különböző formáival támogatták a kiemelkedő művészek, művészeti intézmények mun­kásságát, a művészeti alkotásokban és azok közve­títésében élenjárókat. De arról is szólni kell, hogy sok még az eszmei zűr­zavar; jobb, átütő erejű, orientáló marxista kriti­kára lenne szükség; a szocialista eszmék eredmé­nyesebb hirdetését jobban kell támogatni. A művészeti élet demokratikus fórumai és a művé­szek továbbképzési lehetőségei voltak a művészeti szövetségeken belül szervezett kommunista aktí­vák. A két kongresszus között öt összevont és har­minchat ágazati aktívaülésen vitatták meg a poli­tikai és művészeti kérdéseket, tennivalókat, hogy teljesebb legyen az eszmei hatás, a marxista világ­nézet terjedése. A korábbinál több a szervezett politikai képzés­ben részvevő művészek száma. A budapesti Oktatá­si Igazgatóság tanfolyamain is mind több fiatal mű­vészt találunk. Megalakult a Művészeti Alap Párt­bizottsága, amely az e területen folyó politikai munka eredményességével, a jobb pártépítéssel is együtt járt. A fővárosban élő mintegy ezer művész párttag 10 százaléka az utóbbi években lett tagja pártunknak. A művészeti intézmények tömegkapcsolata ja­vult. Az alkotások és alkotók találkozása a közönség­gel rendszeresebbé, elmélyültebbé vált, különösen a munkások és fiatalok körében. Számos művészeti alkotóműhely kötött szocialista együttműködési szerződést oktatási, közművelődési intézmények­kel, üzemekkel, tömegszervezetekkel. A XI. kongresszus óta a fővárosi színházak elő­adásait sok tízezer szocialista brigádtag és ifjúsági bérletes néző látta. A fővárosi színházak peremke­rületi előadásai még nagyobb tömeg részére tették le­hetővé a színházzal való ismerkedést, a hazai és világ­irodalom értékeinek megismerését. A fővárosi színhá­zaknak ezt a törekvését a jövőben is támogatni kell. Feladataink: a) A növekvő gyermeklétszám óvodai és általá­nos iskolai elhelyezése érdekében biztosítani kell, hogy az oktatási-nevelési intézmények a lakóhá­zakkal egyidőben készüljenek el. b) Jobb szervezőmunkával, társadalmi segítség igénybevételével, a pedagógiai munka színvonalá­nak emelésével biztosítsuk, hogy a gyermekek társa­dalmi hátterében meglevő különbségeket az iskola erejéhez mérten kiegyenlítse, a hiányokat pótolja, s a gyermekek képességeit fejlessze. c) A szakképzés magas színvonalon biztosítsa a szakmunkásutánpótlást a fővárosban. Szakmai, po­litikai és szociáüs eszközöket mozgósítva vegyék fel a harcot a lemorzsolódás ellen. d) Az egész középfokú oktatás, de különösen a gimnázium tegye teljesebbé az általános műveltsé­get, és fokozza az egyetemi, főiskolai továbbtanu­lás előkészítését. Segítse, hogy minden arra alkal­mas, fizikai dolgozó szülő tehetséges gyermeke el­jusson a felsőoktatásba. e) Az iskolai pártszervezetek fokozott figyelmet fordítsanak a munkafegyelemre, a szocialista de­mokratizmus fejlesztésére, a pedagógusok magas színvonalú szakmai-politikai felkészítésére. Járja­nak élen a fegyelmezett, a magasabb követelmé­nyeket is jól teljesítő pedagógusok és tanulók elis­merésében. A párttagok — személyes példamutatá­sukkal — legyenek az alkotó, jó vitaszellemű mun­kahelyi légkör megteremtői. f) Az egyetemi, főiskolai pártszervezetek harcol­janak a képességeknek megfelelő munkáért mind az oktatók, mind a hallgatók körében. Legyenek job­ban a politikai, ideológiai viták gondozói, előkészí­tői, meggyőző munkájukkal biztosítsák befolyásu­kat a fiatalok között. g) Pártszervezeteink bátorítsák a társadalmi hasznot hozó kutatómunkát, legyenek az ipar és a kutatás alkotó kapcsolatának támogatói, szervez­zenek ideológiai tisztánlátást segítő vitákat, vállal­ják az eszmei harcot a marxizmus hegemóniájá­nak biztosításáért a társadalomtudományi kutatá­sokban. h) A közművelődés irányítói, az itt működő párt­szervezetek gondoskodjanak a munkások, a fiatalok, művelődésének jobb feltételeiről, a közművelődési hálózatok összehangoltabban álljanak a lakosság szolgálatába. i) A pártszervezetek és irányító pártszervek egy­értelműen és kifejezően támogassák a szocialista műveket, teremtsenek e művek számára értő kö­zönséget, erősítsék a marxista kritika pozícióit. Vál­lalják bátrabban a nyílt eszmei harcot a szocialista értékeinket lejáratni akaró, a szocializmus igazsá­gába vetett hitet kikezdő törekvésekkel szemben. 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom