MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1980

1980-03-08 7. öe. - 1980_PE 7/587

5** fejlődött a munkaverseny demokratizmusa, a dolgozók közvetlenül és közvetve választott testületek, közösségek útján vesznek részt a célok, feladatok meghatározásában, értékelésében. A szocialista munkaversenynek változatlanul a legaktívabb területe és formája a brigádmozgalom. A verseny eredményességére kedvezően hatottak azok a kezdeményezések, amelyek a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom évfordulóihoz kötődtek. A XII. kongresszus tiszteletére kezdeményezett munkaverseny, most is jól segíti gazdálkodási, társadalmi és várospolitikai céljaink teljesítését. A vállalati kollektívák és szocialista brigádok többsége már nem a mennyiségi túlteljesítésre, hanem a tervek határidőre és jó minőségben történő teljesítésére törekszik. A felajánlásokban megtalálhatók a munkaerő kiváltására,a nagy értékű,nagyteljesítményű gépek, gépi berendezések jobb kihasználására, az anyag-, és energiatakarékosságra, a szállítási határidők betartására vonatkozó konkrét vállalások. A minőségileg magasabb követelményeket tartalmazó vállalások mellett azonban még föllelhetők a formális vonások az elavult gyakorlathoz való ragaszkodás és a mennyiségi szemlélet. A fővárosi szocialista brigádok, köztük a fiatalok, az elmúlt években több olyan kezdeményezéssel gazdagították a versenymozgalmat, amelyek rövid idő alatt elterjedtek. így „az egy brigád, egy munkahely kiváltás", a „garancialevél munkád után", „munkád mellé add a neved", „egy brigád egy hasznos újítás", stb. Ezek a mozgalmak a munkaerkölcsöt, a szocialista tudatot és magatartást is erősítették. A munkaverseny és brigádmozgalom ösztönző hatással volt az újítómozgalom fejlődésére. Ez jó dolog. De nem általános az újítások gyors hasznosítása és alkalmazása, a termékek exportképességét javító, az importanyagokat takarékosan felhasználó újítás. Hagyomány, hogy a vállalatok, intézmények dolgozói, szocialista brigádjai a kerületi, városfejlesztési tervekhez kommunista műszakkal és más jellegű társadalmi munkával is kapcsolódnak. A termelést, a gazdálkodást segítő munkaverseny eredmények mellett, továbbfejlődött a brigádok, brigádtagok kulturális, művelődési és sporttevékenysége. Számos történelmi irodalmi műsor, szellemi vetélkedő szerepel évről évre programjaikban. A brigádok közössége, felelőssége és nevelő szerepe segíti az öntudatos munkássá válást, erősíti a gazdaszemléletét, gátja az önzésnek, a közömbösségnek. A brigádmozgalom a munkásművelődés jól bevált formája is. Változatlanul feladatunk a brigádok vállalásaiban, életében még sok helyen meglevő formális vonások csökkentése. 5. A bér- és jövedelemviszonyok alakulása Az V. ötéves terv — a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását szolgáló célokkal összhangban — a jövedelmi színvonal növekedési ütemének mérséklődésével számolt. Az 1977-es és 1978-as években jelentős béremelést kaptak a pedagógusok, az oktatási és közművelődési intézmények, a bíróságok, az egészségügy dolgozói és a kereskedelem egyes ágaiban foglalkoztatottak, valamint a több műszakban dolgozó fizikai munkavállalók. A XI. kongresszuson elhatározott szociálpolitikai célok; az alacsony nyugdíjak és a családi pótlékok emelése megtörtént. A lakosságnak kifizetett összeg az 1976—1979 között évente átlagosan 7—8%-kal, ezen belül a munkabér és bérjellegű juttatások összege 5—6%kal, a társadalmi juttatásoké 8—9%-kal emelkedett. Legnagyobb ütemben a munkásosztályhoz tartozók, valamint az átlagosnál jóval kedvezőtlenebb anyagi helyzetben levők jövedelme emelkedett. A fővárosban foglalkoztatottak átlagbére 1975—1979. között a szocialista ipar, építőipar, belkereskedelem, a városi közlekedés, valamint a szolgáltatás területén 26—27%-kal növekedett. A foglalkoztatottak átlagkeresete 1979-ben 30%-kal haladta meg az 1975. évit. Az ágazatok közötti kereseti viszonyok lényegesen nem változtak, de mérséklődtek a különbségek. Az alacsony keresetűek aránya valamennyi fő népgazdasági ágban kisebb és csökkentek a társadalom alapvető osztályai, rétegei közötti jövedelemeltérések is. A régi nyugdíjasok anyagi helyzete az utóbbi években javult, azonban egy részük az átlagosnál kedvezőtlenebb körülmények között él, bár a nyugdíjak és járadékok címén kifizetett összegek 1975óta másfélszeresére emelkedtek. Az 1975-óta családi pótlék címén kifizetett öszszeg 47%-kal növekedett. A családokban az egy személyre jutó jövedelem — az eltartottak számától függően — természetesen továbbra is különbözik. Az életszínvonal növekedésének mindkét jelentős mutatóját, a reáljövedelmet és a reálbért, a fő17