MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1980

1980-03-08 7. öe. - 1980_PE 7/150

— 20t> — Olyan kérdés, amelyet - ugy érzem - ezen a fórumon kell elmondanom] Régebben Jjét vezető megállapodott szóban valamiben, megegyeztek és azt végrehajtották. Senki nem keresett kibúvót, és ha nem sikerült, vállalták a következményeit. Ma papirok, levelek, magyarázkodások, utasitások, igazoló jelentések készülnek, támadunk és védé*kezünk és az adott szó becsülete valahogy háttérbe szorul. Miközben egyre no az uj ismeretek iránti igény és rengeteg uj információt fogadunk be, közben sokat felejtünk is. Elfelejtünk köszönni, elfelejtünk visszaköszönni, és elfelejtjük a határozatot végrehajtani! Mi önmagunk állitunk fel korlátokat és képtelenek vagyunk átlépni azokat! Jobban kell biznunk egymásban, jobban kell segitenünk egymást! Meg kell érteni és meg kell értetni: egy közös célért harcolunk, egy közös érdekünk van, és ezért mindent-mindent meg kell tennünk a látszólagos és pillanatnyi előnyöket kináló érdekek ellenére isi Ma divat panaszkodni, divat betegnek lenni, vagy tényleg betegek is vagyunk. Ugy érzem, kevesebb gyógyszerre lenne szükségünk és több jó szóra. Vagy talán ha több lenne a jó szó, kevesebb gyógyszer kellene! KedvesJElvtársak! Én az Elektronika területén dolgozom.^ Az elektronika szerepe mindennapi életünkben rohamosan nőj átszövi az élet minden területét. A közszükségleti cikkek, a professzionális hirközlés, a honvédelem, azjautomatizálás, a közlekedés, az egészségügy, a vegyipar, a mezőgazdaság, sőt még az államigazgatás is igényli az elektronika termékeit. Nap mint nap ujabb terű-