MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1975

1975-03-01 6. öe. - 1975_PE 6/53

- 91 ­Erre még a bátrabbak is rászorulnak, mint ahogyan az Én példám is mutatja, mert ahhoz is bizonyosfoku bátorság kell, hogy az ember ideálljon és szembenézzen a mikíofónnal /derültség/. Ma már tisztán és világosan látom, hogy mint pártnizottsági tagnak mi a feladatom, mi a kötelességem. Munkahelyemen azt tapasztalom, hogy az emberek csak a közvetlen, emberséges kommunistákat szeretik, az olyanokat, akik kiválóan helytállnak a munkában, szóváteszik a maguk körül tapasztalt visszásságokat, mernek bírálni és adott esetben a rájuk vonatkozó birálatot js e elfogadják, akik a magánéletben is nyiltak, Őszinték, egyszerűik éá messzemenően törekednek arra, hogy minden vonatkozásban meg­feleljenek a szocialista erkölcs normáinak. Az olyan párttagokat, akik fellengzősek, kioktatók, ledorongolok, és kihúzzák magukat a társadalmi ós a közösségi munkából, motadván, hogy ezért nem fizetnek, pártonkívüli dolgozóink is élitélik és az ilyen párt­tagoknak nincs helyük sorainkban. Olyan is előfordult már, hogy egy magáról megfeledkezett gazdasági vezető orditozni kezdett az egyik dolgozóval és bizony a többi munkatársaim nekem szegezték a kérdést: miért vagytok ti kommunisták, ha ezt hagyjátok. Az /Orditozó, kiskirá&yoskodó vezetők a dolgotókban ellenállást keltenek. A Kongresszusi Irányelvekben meghatározott gazdasági feladatok megvalósítása fokozott követelmények elé állitja a vezetődet, beosztottakat egyaránt. Az a vezető, akinek a gazdasági felkészültséggel együtt nincs megfelelő politikai fekészültsége, hogyan áll ki a párt politikája mellett, hogyan agitál annak ereoményes végrehajtásáért, hogyan neveli a fiatalokat, beosztottakat?

Next

/
Oldalképek
Tartalom