MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1975

1975-03-01 6. öe. - 1975_PE 6/528

&t sító tevékenység ellen. Érvényesítsük még következetesebben - mondották - a szocialista bérezés és elosztás alapelveit, azt tehát, hogy ki-ki csak a munkára alapozva gyarapíthassa személyi tulajdonát, növelhesse életszínvonalát. Egyes paraszti rétegeknek a munkásokét lényegesen felülmúló jövedelme és más jelenségek kapcsán parasztellenes nézetek is felbukkantak. Ezzel összefüggésben hívták fel figyelmünket a megfelelő jövedelmi arányok további betartására, egyszersmind a munkás-paraszt szövetséget lazító nézetek leküzdésére. Sokan szorgalmazták az üzemi demokrácia gyorsabb fejlesztését, hangsúlyozva azonban, hogy az üzemi, a szocialista demokrácia fejlesztése és a fegyelem erősítése, a központi akarat következetesebb érvényesítése kölcsönösen feltételezik egymást. Sokan elmondták: e tekintetben különösen nagy a vezetők felelőssége. Jobban kell támaszkodniok munkájukban a dolgozók, különösképpen a szocialista brigádok kollektív bölcsességére, tapasztalatára. Az irányításuk alá tartozó munkaterületek szervezeti korszerűsítésével és magatartásukkal, vezetési stílusukkal segítsék elő, hogy minden dolgozó még inkább magáénak érezze közös ügyünket, növekedjék a szocialista társadalom felépítéséért érzett felelősségük. A Budapesti Pártértekezlet egyetért társadalmi fejlődésünknek az irányelvekben megfogalmazott értékelésével, a párt, a munkásosztály vezető szerepének további erősítésével. Támogatja a szövetségi politika fejlesztését, a munkás-paraszt szövetség erősítését, népünk szocialista nemzeti egységének kiteljesedését. Helyesli a pártértekezlet az állami tulajdon szerepének hangsúlyozását, a szövetkezeti, a társadalmi tulajdon fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. Egyetért azzal, hogy indokolt a személyi tulajdon kritériumát pontosabban meghatározni s fokozni a spekuláció eüeni harcot, a nem munkával szerzett jövedelmek elvonásával határozottabban fellépve a társadalmi tulajdon károsítóival szemben. Az üzemi és általában a szocialista demokrácia sokoldalú fejlesztését előrehaladásunk egyik alapkérdésének tekintjük. A Pártértekezlet indokoltnak tartja az államélet, az államigazgatás továbbfejlesztését, a bürokrácia elleni fokozottabb harcot. Hathatós intézkedések szükségesek a központi akarat következetesebb érvényesítése érdekében. Egyetértve az irányelvekkel, alapvetőnek tartjuk, hogy elsősorban a munkásosztály életkörülményei javuljanak, jövedelme emelkedjék, a parasztság és a többi dolgozó réteg helyzete ezzel arányosan alakuljon. Szükségesnek tartjuk, hogy türelmes politikai felvilágosító munkával szorítsuk vissza a helyenként fellépő parasztellenes nézeteket. ///. A gazdasági építőmunka feladatai A főváros kommunistái gazdasági életünk fejlődését reálisan értékelik. Egyetértenek a következő időszak feladataival, megvalósításukban cselekvően résztvesznek. Fontosnak tartják: a tervszerűség növelését, erősödjék a központi döntések szerepe, hatása, mindenekelőtt a gazdasági folyamatok legfontosabb területein, az ipar fejlődését meghatározó ágazatokban. Egyetértenek azzal a törekvéssel, hogy a fővárosi termelés elsősorban rekonstrukciók útján bővüljön, fejlődjék a felszíni közlekedés, gyorsuljon a METRÓ -építése. Kiemelték a beruházási tevékenység javításának fontosságát. Sok felszólaló beszélt a hatékonyság növeléséről, a belső tartalékok gyorsabb feltárásáról, az észszerű takarékosságról. Ezekhez kapcsolódóan kritikusan mérlegelték a helyi lehetőségeket, tartalékokat, s a kongresszusi-felszabadulási munkaverseny keretében újabb vállalásokat tettek. Sok kiegészítő, illetve módosító javaslat is elhangzott. A többi között szükségesnek tartják a szolgáltatási ágazat, a bel- és külkereskedelem fejlesztési arányainak megfogalmazását. A hazai nyersanyagbázisra támaszkodó élelmiszeripar gyorsabb fejlesztését is javasolták. Elmondták, hogy a hatékonyság növelésének jelentős tartaléka rejlik a munkafegyelem javításában, a felesleges munkahelyek megszüntetésében, az indokolatlanul magas alkalmazotti létszám csökkentésében, az üzem és munkaszervezés színvonalának javításában. Javasolták, hogy a munkaerőt következetesebben, céltudatosabban csoportosítsuk át a népgazdasági érdekekhez jobban kapcsolódó területekre, ily módon is elősegítve a műszakszám növelését, az értékes termelő berendezések jobb kihasználását, a munka hatékonyságának növelését. Számos észrevétel, bírálat hangzott el a bérgazdálkodásról, a termelői és a fogyasztói árakról, a nagyarányú túlórázásokról. Párttagságunk véleménye szerint határozottabban kell fellépnünk a mulasztókkal, a fegyelmezetlenekkel, az állami rendelkezések, intézkedések megszegőivel szemben. Csakis ilymódon biztosíthatjuk az irányelvekben megfogal4