MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1975

1975-03-01 6. öe. - 1975_PE 6/190

- ni hogy ő most termel vagy nem termel, ez kínszenvedés. /Nagy taps./ Ennél már jobb a munka a műhelyben. És higyjék el, Elvtársak, azok maguk is jól jártak, és pár hét múlva már nem lehetett volna őket visszahozni az irodába, mert teljesítményben dolgoztak, keresetük felemelkedett, munkájukat végzik, mindenkinek a szemébe nézhetnek, nem kell semmiféle irodafőnök elől elsettyenkedniök, meg elbujniok. Teljesjogu állampolgároknak érzik magukat, vigan dolgoznak és elégedettek. Mások is csináltak ilyeneket. Én ezt csak azért emlitem, hogy tényleg változtatnunk kell ezeken a dolgokon és meg kell tanulnunk jobban gazdálkodni a munkaerővel és a munkaidővel is. Néha felmerül az az ötnapos és 4o órás munkahét, aminek én lelkes hive vagyok, és ha rajtam múlna, már régen bevezettük volna. Csak ez nem olyan nagyon egyszerű, Elvtársak. Mert most papiron 44 óra a munkaidő, bár méga ninos is mindenütt bevezetve, most akarjuk bevezetni, de az ország nem kevés munkahelyén ez a 44 órának mondott munkaidő csak 41.5 óra. Mert mi feltaláltunk valamit, ami igazi magyar találmány. Nem a fizetett ebédidő, az nem magyar találmány, az egy jó dolog, hanem az, hogy ez jogilag munkaidőnek számit. Én a Ganz Mávag-ban is elmondtam ezt, mert az alkalmat felhasználja az ember. Az örökidőkig fizetett ebédidő lesz persze, mert nemai megyünk visszafelé semmiben. Világos ? Ez már egy vivmány. Ee hogy ez jogilag munkaidőnek számitson, az ellen harcolni fogok. Nehogy azt higyjék, hogy ha jön az 5 napos