MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1970

1970-10-31 5. öe. - 1970_PE 5-I/84

Kedves Elvtársak! Nekem eszembejut, amikor a háborús évek elején még suttyó legényke voltam, Pesterzsébeten a szaktársak elvittek a MÉM0SZ«-ba. A könyvszekrény előtt ott állt egy morcos képf öreg kőműves, aki mindjárt megkérdezte tőlem: Mondja, szokott maga olvasni? Szoktam - válaszoltam* Azután mit olvas? Hát mindenfélét

9t

~ feleltem* Az öreg rámnézett, ezt mondta: Haj, tudja-e ezt maga, hogy öntudatos munkás ponyvát nem olvas? Rejtő egyik könyve több mint 200.000 példányban jelent meg* Én nem hiszem azt, hogy csak tudósok és művészek vásárolják ezt, még azt sem hiszem, hogy ennek a 200.000 példánynak a nagyobb része a ponyva ellen megfelelő kulturáltsággal rendelkező intellektuellek kezébe kerül. Abban sem hiszek, elvtársak, hogy a különböző nyugati szerzők müvéig ártalmatlan könyvek, mert akkor azt sem hihetnénk, hogy Tolsztoj, Csehov,Gorkij, Móricz Zsigmond és mások könyvei hasznosak. A könyv nem olyan dolog, amely ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes. A könyv mindig vemhes a maga bagc bonyolult hatóerejével, jót, vagy rosszat szül s még akkor is rosszat szül, ha történetesen nem Sfc- szül semmit, mert közönyt szül, érdektelenséget szül. . Nem adjuk fel hitünket a könyv, a betű erejében és nem fogadhatjuk el a könyvirásban, a könyvterjesztésben jelentkező kereskedelmi, üzleti szempontokat HgrEqp: argumentációját és következményeit. Azt mondják, hogy a színházak, mozik buvár~"darabjai iránt tömegigény van. Ugyanezt az érvet gyakran halljuk a krimivel, a ponyvával kapcsolatban is. Én nem vonom kétségbe, hogy van ilyen igény, de az már kétséges számomra, hogy mindenképpen ki kell szolgálnunk ezt az igényt. A rossz tömegigény kiszolgálása annak újratermelését is jelenti, ezt ne feledjük el, elvtársak. í\