MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1970

1970-10-31 5. öe. - 1970_PE 5-I/53

Az iskolareform megvalositasa több területen lehetne következetesebb, minden uj költségráfordítás nélkül. Például a reformból következik a nevelésközpontú iskolák követelménye. De az iskolák helyes értékelése még a mai napig sincs kidolgozva, az iskolákat még ma is elsősorban, vagy túlnyomóan tanulmányi átlaguk, és nem nevelő munkájuk hatékonysága szerint értékeljük. Ez is egyik gátja az előrehaladásnak. A reform során a középfokú oktatási intézmények szerkezetét a szakközépiskolák javára kívánjuk megváltoztatni. A szakközépiskoládban jelenleg a tanulók 5o-6o %-a munkás-paraszt gyerek. Ugyanakkor a jelenlegi egyetemi felvételi rendszer nem veszi figyelembe megfelelően a szakközépeiskolai fcfafö&lltétfffijb/ tantervet még az adott jellegű főiskolákon sem, vagyis a konzekvenciák levonása e téren is hiányos. A középiskolák szerkezetében végbemenő változások miatt| a pedagógusok csaknem 60 %-a fog szakközepes kólában illetve szakmunkásképző intézetekben tanitani. A tanárképzésben ezt a helyzetet a jövőben figyelembe kell venni, és biztosítani kellene, hogy a tanárjelöltek a gimnáziumon kivül szakközépiskoláDan is gyakorolhassanak. A nem anyagigényes, de szükséges és előremutató változások körébe tartozik a pedagógusok túlterhelésének csökkentése is. Az irántuk támasztott követelmények elsősorban sokrétűségükben, nem is annyira mennyiségben túlméretezettek. A szabványügyi világnaptól kezdve. t számtalan különféle témától kell a pedagógusnak - több kevesebbYervénnyel - megemlékeznie. Nyilvánvaló, miiel ebben nem szakemberek, ezért nem is hatásosak az ilyen foglalkozások. Külön-külön nem merülhet fel kifogás az ilyen jellegű igények ellen, de összességükben már a hatékony nevelő-munka Jf gátjává válnak. Egy őszinte légkörű $"3