MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1970

1970-10-31 5. öe. - 1970_PE 5-I/367

Az árpolitikáról a taggyűlések vitájában sok kritikai észrevétel hangzott el. Elítélik, hogy egyes ipari és kereskedelmi vállalatok nyereségük egy részét nem tisztességes módon, hanem indokolatlan áremeléssel és minőségrontással szerzik. Hatékonyabb állami árellenőrzést, szigorú fellépést sürgetnek. Elítélően nyilatkoztak a borravaló-rendszerről. Sokan — különösen alacsony nyugdíjból élő idősebb elvtársaink — felvetették az orvosetikai szabályok megsértését. A fővárosi egészségügyi ellátásra is sok kritikai észrevétel hangzott el. Sürgetik egészségügy-politikánk irányelveinek kidolgozását. A pártértekezlet egyetért az irányelvekben az életszínvonal alakulásáról adott értékeléssel és az életszínvonal további emelésére kitűzött célokkal. Reálisnak értékeli a IV. ötéves tervben meghatározott 16—18 százalékos reálbér-emelkedést. Fontosnak tartja az életszínvonal átlagos növekedését kifejező mutatók vizsgálatán kívül azt, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk az egyes rétegek életszínvonalának alakulására. Helyesli, hogy az ehhez szükséges anyagi alapok létrehozásával valósuljanak meg az irányelvekben megszabott szociálpolitikai intézkedések: a családi pótlék, a nyugdíjak emelése, a munkaképtelen öregek, valamint az alacsony jövedelmű családok nagyobb állami támogatása. Javasoljuk megvizsgálni annak lehetőségét, hogy az ipari tanulók után is kapjanak a szülők családi pótlékot. A pártértekezlet egyetért azzal, hogy a társadalmi erőfeszítéseket a lakásépítés meggyorsítására, ezen belül elsősorban a munkások lakáshelyzetének javítására kell összpontosítani. Indokoltnak tartjuk a lakáselosztás igazságosabbá tételét. Egyetértünk egészségügyi politikánk irányelveinek kidolgozását sürgető észrevételekkel.. A pártértekezlet nem tartja reálisnak a nyugdíj-korhatár leszállításának és a nyugdíjak általános, nagyarányú felemelésének igényét. VII. A párt helyzete, a pártmunka feladatai Párttagságunk a vitában egyetértését fejezte ki az irányelvekben foglaltakkal. Egyöntetű a vélemény, hogy a beszámolási időszakban tovább fejlődött és erősödött pártunk eszmei-politikai, szervezeti és cselekvési egysége. Erősödött a demokratikus centralizmus, érvényesült a kollektív vezetés lenini elve. Egyetértésre talált, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a párthatározatok végrehajtására és ennek ellenőrzésére. Igényli a párttagság, hogy minden szinten határozottabban lépjünk fel a hibák ellen. A kommunistáktól meg kell követelni, hogy következetesen hajtsák végre a párthatározatokat, az állami törvényeket és rendeleteket, gondos10 kódjának munkaterületükön a párt politikájának hiánytalan érvényesüléséről. Olyan észrevételek is elhangzottak, hogy több gazdasági, állami vezető nem veszi figyelembe a pártszervezetek elvi állásfoglalását, véleményezési jogát. Az egyszemélyi vezetés elvét eltorzítva azt hangoztatják, hogy a párt csak politizáljon, neveljen, ne foglalkozzon gazdasági, hivatali, személyi kérdésekkel. A párttagság több taggyűlésen kifogásolta, hogy illetékes párt- és állami szervek néhány kérdésre, amelyet a tagság felvet és megoldását szorgalmazza, lassan és nem kielégítő módon reagálnák. (Pl: a nyereségelosztás kategorizálása, a párttagsági díj rendszerének módosítása, az egészségtelen munkaerőmozgás megakadályozása, kulturális életünk pártirányításának erősítése, egyes káderkérdések elhúzódása). A párt taglétszámának növekedését megfelelőnek tartják, de nem kielégítő a fizikai dolgozók felvételi aránya. Egyetértenek, hogy a munkások, a nők és a fiatalok aránya növekedjék a pártba felvettek között. Sok kommunista véleménye szerint időszerű a pártoktatás rendszerének továbbfejlesztése, oly módon, hogy jobban segítse az előttünk álló feladatok megoldását. A párttagság ismét kifejezte egyetértését a káder- és a személyzeti munkáról szóló politikai bizottsági határozattal. A párt kádermunkája és az állami személyzeti munka fejlődését elismeri. Igényli azonban, hogy a pártszervezetek határozottabban éljenek döntési, illetve véleményezési jogukkal és határozottabban szerezzenek érvényt a hármas követelménynek. A káderek kiválasztásában, az utánpótlás, a kádertartalékok nevelésében jobban támaszkodjanak a párttagság, a dolgozók véleményére. Elítélik azt a gyakorlatot, hogy egyes vezetők esetében többszörösen be kell igazolódnia: alkalmatlanok feladatuk ellátására, de akkor is „büntetésként" eredeti beosztásukhoz hasonló állást kapnak. A felszólalók helyeselték a tömegszervezetek pártirányításának kialakult módszerét. A tömegszervezetekben dolgozó kommunistáktól azt várják, hogy határozottabban képviseljék munkájukban a párt politikáját. A szakszervezetekben, a helyesen értelmezett érdekvédelemmel együtt, fokozzák a tömegpolitikai munkát. A KISZ-szervezetek élénkebb, politikailag tartalmasabb munkát végezzenek, s ebben a pártszervezetek jobban segítsék őket. A párt helyzetéről és a pártmunka feladatairól elhangzott vélemények közös vonása: a párttagság minden területen a párt vezető szerepének erősítését igényli, ebben látja a haladás legfőbb biztosítékát. A budapesti pártértekezlet — a párttagság véleményével egyezően — egyetért az irányelveknek a párt helyzetéről és további felzc*