MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1970

1970-10-31 5. öe. - 1970_PE 5-I/347

kaját. Különösen becsülik az elmúlt 14 évben folytatott, szélsőségektől, ingadozásoktól mentes politikát. Ez a bizalom és egyetértés kifejeződik a párt politikájának cselekvő támogatásában és a munkások társadalmi aktivitásának fokozódásában. A párt befolyása legerősebb és legszilárdabb továbbra is a régi szervezett és a tősgyökeres munkások között. Közülük kerül ki a munkás párttagság nagy része, az alsóbb szintű vezetők csaknem egésze. Gyenge a politikai munkánk és befolyásunk a vidékről bejáró dolgozók és a segédmunkások között. A párt- és az állami irányítás fővárosi, valamint alsóbb szintjein is — különösen a munkahelyeken — állandó figyelmet kell fordítani a munkásság anyagi, szociális és kulturális helyzetének javítására, politikai, ideológiai képzésére, általános és szakmai műveltségének növelésére. 2. A FŐVÁROSI ÉRTELMISÉG HELYZETE A beszámolási időszakban tovább gyarapodott a fővárosi értelmiség létszáma, nőtt az összlakosságon belüli arányuk. Ennek megfelelően erősödött társadalmi súlyuk és szerepük, amit munkájuk és alapvetően pozitív politikai magatartásuk támaszt alá. Az utóbbi években jelentősen nőtt érdeklődésük a marxizmus—leninizmus kérdései iránt. A tudatosság különböző fokán, de alapvetően a szocializmussal való egyetértés jellemzi magatartásukat. Az egyes kérdésekben fenntartással élők is általában lojálisak a rendszer iránt. Anyagi helyzetük — mint más dolgozó rétegeké is — általában kedvezően alakult, de körükben is vitatott az életszínvonal alakulása. Az igények nem mindig megalapozottak. Véleményünk szerint azonban a megoldásra váró gondok között kell számon tartani a kezdő, fiatal értelmiség, valamint az alsó- és középfokú oktatás területén dolgozó pedagógusok anyagi helyzetének javítását. A budapesti értelmiség többsége aktívan és eredményesen részt vesz a társadalmi, gazdasági és kulturális élet fejlesztésében. Különösen a pedagógusokra, valamint a műszaki és közgazdász értelmiségre jellemző, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt társadalmi aktivitásuk, közéleti tevékenységük. A politikai, ideológiai fejlődés és az aktivitás fokozódása ellenére a budapesti értelmiség jelentős része még nem rendelkezik kellő ideológiai, politikai felkészültséggel. A társadalmi fejlődés ellentmondásaiból nemegyszer helytelen következtetésre jutnak. Tapasztalni körükben a fejlett tőkésországok eredményeinek túlbecsülését, az értelmiség szerepének helytelen megítélését, a túlzott anyagiasságot, a közösségi kérdések iránti közömbösséget, az idealista világnézet és a nacionalista eszmeáramlatok hatását. Csökkenő mértékben, de még tapasztalható ellenzékieskedés, esetenként ellenséges magatartás is. Az értelmiségnek a szocializmus építésében növekvő szerepét és feladatát figyelembe véve változatlanul fontos feladat: a párt eszmei-politikai befolyásának növelése, a szocialista tudatosság, a társadalmi aktivitás és a közéleti tevékenység fokozása, az értelmiség helyzetének figyelemmel kísérése és a körükben végzett differenciált politikai munka. 3. A NŐK ÉS AZ IFJÚSÁG HELYZETE Pártbizottságunk rendszeresen figyelemmel kísérte a nők és az ifjúság helyzetének alakulását. Különösen megélénkült és behatóbbá vált e kérdésekkel való foglalkozás, miután a Központi Bizottság határozata az egész társadalom figyelmét a nők és az ifjúság helyzetére irányította. A nők rendkívül nagy szerepet töltenek be társadalmunk egész életében. A főváros lakosságának valamivel több mint fele nő. A munkaképes korúak 85%-a, 520 ezer fő munkaviszonyban áll, ebből 300 ezren az iparban. Helyzetüket nehezíti, hogy nagyon sokan dolgoznak több műszakban, sokszor nem megfelelő munkakörülmények között. Munkájukat szorgalmasan, becsületesen végzik. A fővárosban az elmúlt években azonos munkakörökben csökkent a nők és a férfiak bére és jövedelme közötti különbség, de még ma is gyakori, hogy összehasonlítható munkakörben a nők alacsonyabb fizetést kapnak, mint a férfiak. Bár az életkörülmények kedvező alakulásával (a háztartások fokozódó gépesítésével, a szolgáltatások kibővítésével stb.) a nők családon belüli helyzete valamit javult, a családellátás, a gyermeknevelés, a bevásárlás sok időt és fáradságot igénylő gondja változatlanul nagy terhet ró rájuk. Emiatt kevés idejük jut pihenésre, művelődésre, szórakozásra. Nőtt a társadalmi aktivitásuk, a korábbinál többen vesznek részt a párt, a tömegszervezetek és a gazdasági élet alsóbb vezető posztjain. Politikai magatartásuk kiegyensúlyozott és általában szélsőségektől mentes. Ugyanakkor határozottan teszik szóvá munkahelyeiken a közéletben és az áruellátásban tapasztalt fogyatékosságokat. Politikai és szakmai felkészültségük nincs számarányuknak és képességeiknek megfelelően elismerve a felső vezető posztok betöltésében. Ebben nagy szerepe van a nőkkel szembeni maradi és igazságtalan magatartásnak. A nők helyzetének — a Központi Bizottság határozatán alapuló — elemzését pártszervezeteink elvégezték. Az elkövetkező időben az a feladat, hogy a gyakorlatban is megvalósítsuk a nők teljes egyenjogúságát a társadalmi, politikai és gazdasági élet minden területén. Budapest lakosságának számottevő részét alkotja az ifjúság. A 14—26 évesek száma körülbelül 400 ezer. A főváros egész társadalmában végbement kedvező változások hatására erkölcsi, politikai fejlődésükre alapvetően a pozitív vonások jellemzőek. A fővárosi ifjúság többsége becsületesen tanul, dolgozik, teljesíti kötelességét, szereti hazáját, fogékony a szocializmus eszméi iránt. Nagyra értékelik azt a figyelmet és gondoskodást, amelyet a Központi Bizottság és a kormány az ifjúság iránt tanúsít. A mai fiatal nemzedék már a szocialista építés körülményei között nőtt fel, ami tükröződik tudatában és gondolkodásában, mindenekelőtt abban, hogy műveltebbek, igényesebbek, kritikusabbak, magabiztosabbak, mint elődeik voltak hasonló korukban. A társadalom által nyújtott lehetőségeket becsülik, azokkal élnek is, bár ezeket igényeikhez képest nem tartják kielégítőnek. Az ifjúság, különböző rétegei között még jelentős eltérések vannak az életmódban, a politikai és a kulturális színvonalban. A fiatalok szerepe Budapest gazdasági és társadalmi életében mind erőteljesebb. Általában helyesléssel fogadták azokat az intézkedéseket, melyek az 23 \&