MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1970

1970-10-31 5. öe. - 1970_PE 5-I/345

Ezért céltudatosabban és koncentráltabban kell az anyagi eszközöket felhasználni. A budapesti kulturális intézmények személyi és anyagi helyzetét, tárgyi feltételeit javítani kell. Az eddiginél jobban igénybe kell venni az üzemek, intézmények, szövetkezetek és a szakszervezetek anyagi segítségét is főleg a munkáskerületek kulturális helyzetének javítására. Ilyen együttműködésben épül fel a IV. ötéves tervidőszakban — döntően a SZOT segítségével — Józsefvárosban, Üjpesten és Kőbányán az új kultúrház. 3. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁS A főváros egészségügyi helyzetének javításáért az elmúlt időszakban is jelentős erőfeszítések történtek, azonban lényeges javulást nem tudtunk elérni. Nem szűnt meg a viszonylagos elmaradottság, fennmaradtak azok a feszültségek, amelyeket a legutóbbi pártértekezletünk is feltárt. A Fővárosi Tanács és az egészségügyi szervek több intézkedést hoztak a helyzet javításáért. Fejlesztési tervek készültek, ezek azonban csak részben valósultak meg. így például a kórházi ágyak számát 1100-zal kellett volna növelni, de csak 340 létesült. A megszűnéseket is figyelembe véve 1965 óta az ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma csökkent. A nagy zsúfoltság és elavulás miatt nem kielégítő a betegellátás és a kórházi higiénia. A kerületi orvosi rendelőintézetek korszerűsítése is elmaradt. Nem fejlődött kielégítően az üzemorvosi ellátás. Az elmaradásban része van annak, hogy az egészségügyet irányító szervek nem fordítottak megfelelő figyelmet a főváros egészségügyi helyzetének javítására. Az egészségügyi beruházások elhúzódásáért felelősség terheli a Fővárosi Tanács vezetőit, mert nem tették meg idejében, kellő határozottsággal és eredményességgel a szükséges intézkedéseket, nem tárták fel az anyagi eszközöket a körülmények javítására. Felelősség terheli az építőipar illetékes vezetőit is az egészségügyi beruházások háttérbe szorítása és a késedelmes határidők miatt. A fővárosi dolgozók egészségügyi ellátottságának javítása nem tűr halasztást. Különösen fontos a fekvőbeteg-ellátás fejlesztése, az elmaradt és tervbe vett kórházi ágyfejlesztés megvalósítása, a gyógyintézeti rekonstrukciók és bővítések befejezése. Biztosítani kell, hogy a IV. ötéves tervben előirányzott fejlesztések hiánytalanul megvalósuljanak. Erőfeszítéseket kell tenni, hogy a dél-pesti kórház a IV. ötéves tervidőszak végére megépüljön. A III. ötéves tervben előirányzott 2250 bölcsődei férőhely helyett csupán 1740 létesült. Ez a helyzet azért aggasztó, mert a bölcsődés korú gyermekek száma erőteljesen nő. Nem fejlődött kielégítően a 60 éven felüliek szociális ellátottsága sem. A XVII. kerületben tervezett 450 személyes szociális otthon nem épült meg, pedig a szociális gondozásra szorulók száma az átlagéletkor meghosszabbodásával növekszik. Míg 1966-ban a főváros egész népességéhez viszonyítva 17,5% volt a 60 éven felüliek aránya, 1975ben már 21%-ra számíthatunk. Budapesten 451 óvoda működik. A múlt négy év alatt 1708 új férőhely létesült. Ma a 33 441 férőhelyen 38 135 gyerekkel kénytelenek foglalkozni az óvónők és emellett tavaly ötezer felvételi kérelmet — hely hiányában — el kellett utasítani. A feszültséget növeli, jogos elégedetlenséget szül, hogy a gyermekgondozási segély lejártával munkára jelentkezők gyermekeinek gyakran nem tudnak helyet biztosítani. Amikor a szükség az óvodai férőhelyek számának növelését követeli, az üzemi, a vállalati óvodákban 490 férőhelyet megszüntettek. Semmiképp sem lehet egyetérteni az óvodák és más gyermekintézmények felszámolására irányuló vállalati törekvésekkel. A IV. ötéves terv időszakában Budapesten 15 ezer új férőhelyre van szükség ahhoz, hogy legalább a jelenlegi ellátottsági szintet fenn tudjuk tartani. Állami erőből viszont maximálisan 10 ezer férőhely megépítése biztosítható. Ezért az állam és a tanácsok anyagi erején felül a vállalatok, intézmények, szövetkezetek anyagi segítségére is feltétlenül szükség van az óvodai férőhely építéséhez és fenntartásához. 4. SPORTMOZGALOM A fővárosban 792 sportegyesületnek 315 ezer tagja és 76 ezer igazolt versenyzője van. A válogatott keretek tagjainak 80%-a budapesti sportoló, az élsportolók többsége áldozatkész sportember. Közülük számosan olimpiai, világ- és hazai versenyek győztesei. Elismerés illeti eredményeikért a fővárosi sportolókat s mindazokat a szakembereket, edzőket, testnevelő tanárokat, aktívákat, sportvezetőket, akik hozzáértéssel és lelkesedéssel végzik — gyakran nehéz körülmények között — munkájukat. Javult a főváros sportmozgalmának pártirányítása. Az egyesületekben tevékenykedő kommunisták eredményesen dolgoztak a Politikai Bizottság 1967. szeptember 26-i határozatának végrehajtásáért. Az elmúlt időszakban növekedett a rendszeres és alkalomszerűen sportolók száma. Ugyanakkor az iskolai testnevelés, tömeg- és versenysportokhoz szükséges létesítmények jelentős részben elavultak, újak pedig alig épültek. Ez az egyik fő oka, hogy nem tudják kielégíteni az igényeket, a fejlődés elmaradt a követelményektől. Külön szólni kell arról az elmaradásról, amely az iskolai testnevelést és sportéletet jellemzi. A tornatermek és egyéb sportlétesítmények hiánya negatívan befolyásolja a fejlődést, több sportág nem tart lépést a növekvő nemzetközi követelményekkel. A fővárosban nehezíti a helyzetet, hogy a hiányos létesítményellátottság mellett a magyar verseny és élsport nagymértékben Budapestre koncentrálódik. A helyzet javítására több irányú erőfeszítésre van szükség. Gondoskodni kell a meglevő létesítmények korszerűsítéséről, jobb kihasználásáról, új sportlétesítmények — tornatermek, tanmedencék, kispályák — építéséről. A teremsportok fejlődése, s ennek érdekében több nemzetközi verseny hazai rendezése, a magyar sport nemzetközi tekintélye indokolttá teszi, hogy a IV. ötéves terv időszakában felépüljön az új fedett sportcsarnok. Mindezek érdekében a főváros éjs az országos sportszervek összefogott erőfeszítése szükséges. Pártszervezeteinknek és a sport területén dolgozó kommunistáknak továbbra is fontos feladata, hogy segítsék a versenyzők, edzők, vezetők munkáját. Harcoljanak a szocialista sporterkölcs erősítéséért, a testnevelés háttérbe szorítása, a tömegsportot lebecsülő nézetek és gyakorlatok ellen. 21 34-r