MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1970

1970-10-31 5. öe. - 1970_PE 5-I/340

6 milliárd forintot fordítottunk, kétszer annyit, mint a II. ötéves tervben. Elkészült a metró első szakasza. Három csomóponton épült gyalogosaluljáró-rend­szer. Elkészült az albertfalvai, a Hungária körúti, a Szentendrei úti, a Baross téri és a Soroksári úti felüljáró, az év végére pedig befejeződik a Kacsóh Pongrác úti felüljáró építése is. A közúti hálózat korszerűsítése közben több főútvonalat átépítettek. Több a korszerű forgalomirányító- és jelzőberendezés. Mindezek ellenére a fővárosi közlekedés helyzete nem kielégítő: nagy a zsúfoltság, s ez állandó bírálat tár­gya. A korszerűtlen csomópontok, a sok vasúti keresz­teződés, a keskeny és kis teherbíró képességű útvona­lak miatt sok helyütt már nem elég a közutak ka­pacitása. A tömegközlekedési eszközök fejlődése is elma­radt a szükségletek mögött: 10,4%-kal nőtt a szállított utasok száma, ugyanakkor azonban csak 2,1%-kal a szállító kapacitás. Elsősorban az autó­buszközlekedés színvonala romlott. Az 1969-es mély­pont után a metró üzembe helyezése, a járműpark­nak az eddiginél nagyobb arányú bővítése, a külön­féle kormányintézkedések alapján javult a munka­erő-helyzet és a műszaki állapot is, s ez enyhülést hozott. A tömegközlekedés azonban még így sem felel meg a követelményeknek. Különösen nagy a zsúfoltság a csúcsforgakni időszakokban az autóbu­szokon. Ez a helyzet politikai feszültséget is okoz a fővárosban. Ezért, s mert a következő években gyorsan növek­szik a személygépkocsik és más közúti járművek száma, ösztönözzük és helyeseljük, hogy a közle­kedés fejlesztésére a IV. ötéves tervben minden ko­rábbinál nagyobb összeget fordítson a Fővárosi Ta­nács. Folytatódik a fő közlekedési utak és csomó­pontok korszerűsítése, alul- és felüljárók építése, parkolóhelyek létesítése. A tömegközlekedés javítá­sára több, korszerűbb buszt, villamost, HÉV-szerel­vényt állít forgalomba a főváros. A tömegközlekedés feltételeit javítja majd a metró kelet-nyugati vona­lának teljes átadása. Az idén megkezdődött a metró észak-déli vonalának építése. A fővárosi közlekedés szempontjából helyes és szükséges lenne, hogy a metró második szakasza határidő előtt, 1972. végére elkészüljön. A közművek is erőteljesen fejlődtek az utóbbi évek­ben, ám a gondok megoldása csak hosszabb idő alatt lehetséges. A főváros ivóvíztermelése öt év alatt 18%-kal, a víztároló kapacitás pedig 25%-kal nőtt. Ennek ellenére a vízszolgáltatás több vonatkozásban nem kielégítő. A vízcsőhálózat jelentős része elavult, nem bírja a terhelést. A külső területek ellátása csak lassan javul. Negyedmillió budapesti nem közműből kapja a vizet, vagy csak közkutakból jut hozzá. A víztároló kapacitás kevés. Rontja a helyzetet, hogy az ipari üzemek nem használják ki saját víztermelő kapacitásaikat, ezért nagy mennyiségű ivóvizet hasz­nálnak fel. Tapasztalható vízpazarlás is. A tervidőszakban tovább nőtt a csatornahálózat hossza, s a hálózat felújításának üteme is a tervnek megfelelően alakult. Ennek ellenére fővárosunk köz­művei között a csatornázás a legelmaradottabb. A leggyengébben ellátott külső kerületekben meg­nőtt a talajvíz szintje, s ez rongálja a házak állagát. Nagyarányú a fejlődés a gázellátásban. A gázfo­gyasztók száma több mint 30 ezerrel nőtt, de az ösz­szes felhasználáson belül igen erőteljesen, mintegy 16 tízszeresen emelkedett a gázzal tüzelők száma. Az 5000 kalóriás gáz bevezetésével sikerült áthidalni a szűk hálózati kapacitást is. Több, mint kétszeresére nőtt a távfűtésbe bekapcsolt lakások szárma (50 ezerre). Ezzel is javult Budapest levegőjének tiszta­sága. A IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítá­sával tovább javul a főváros közműveinek teljesítő­képessége. Az ivóvíztermelést 34%-kal, a víztároló kapacitást pedig 72%-kal tervezzük növelni. A csa­tornahálózat továbbépítésével újabb területeket lehet majd bekapcsolni a hálózatba. Növelik a szennyvizek tisztítását, s ha szükséges, gazdasági szankciókkal kötelezni kell az érintett üzemeket, hogy tisztító­berendezéseiket mielőbb megépítsék, s ne szeny­nyezzék tovább a főváros élővizeit. Célunk a föld­gáz-program gyorsított végrehajtása. Meg kell oldani, hogy a célkitűzéseknek megfelelően a belvárosban 1972-re áttérjenek a korszerű fűtésre. Azok az üze­mek pedig, amelyekben a feltételek adottak, mielőbb térjenek át a gáztüzelésre. Az új lakótelepek építé­sével párhuzamosan fejlesztik a távfűtőműveket és a vezetékek építését, hogy a tervidőszak végére mintegy 120 ezer távfűtésű lakás legyen Budapesten. Ezzel és más intézkedésekkel javítani kell a levegő tisztaságát. 4. A KERESKEDELEM, A VENDÉGLÁTÓIPAR, AZ IDEGENFORGALOM, A SZOLGÁLTATÓ HÁLÓZAT A főváros kiskereskedelmi hálózata a terv szerint bővült: öt év alatt mintegy 90 ezer négyzetméter alapterületű üzlet épült meg, ezen belül 35—36 ezer négyzetméter az új lakótelepeken. Húsz ABC-üzlet­ház készült el, s további tizenkettőnek az építése vagy előkészítése folyamatban van. A peremkerüle­tekben mérséklődött a bolthálózat szétszórtsága, a boltok valamelyest korszerűbbek lettek. Az önki­szolgáló formák kiterjesztésével javult a kereskede­lem teljesítő képessége. Ám ez a fejlődés sem bizo­nyult elegendőnek: a hiány 70 ezer négyzetméterre tehető. Ennek következtében az üzletekben nagy a zsúfoltság, s ez rontja a kiszolgálás színvonalát, kulturáltságát, a lakosság körében pedig elégedet­lenséget okoz. A jelenlegi kedvezőtlen helyzetet, valamint a for­galom várható gyors ütemű növekedését figyelembe véve, a korábbinál erőteljesebben, a forgalommal arányosan kell bővíteni a kereskedelmi hálózatot, több figyelmet kell fordítani az üzletek korszerűsíté­sére és a kiszolgálási formák fejlesztésére. Gondos­kodni kell arról is, hogy a lakótelepeken és a telep­szerűen épülő társasházak és a családi házak környé­kén az üzletek időben felépüljenek. Továb kell javí­tani a peremkerületek kereskedelmi ellátását. A vendéglátó-hálózat 24 ezer négyzetméter alap­területnyi helyiséggel bővült. A vendéglátó üzletek azonban még nem eléggé korszerűek, kevéssé gépe­sítettek, gyenge a felszerelésük. A tervidőszakban felépült a Budapest és a Duna Intercontinental Szálló. Az idén készült el a Hotel Aeró. Jövőre to­vábbi szállodákat adnak át. Több szállodát bővítet­tek és korszerűsítettek. A Touring^program kere­tében megkezdődött az olcsóbb bérű szállodák, mo­telek és kempingek építése. A következő években az He

Next

/
Oldalképek
Tartalom