MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1970
1970-10-31 5. öe. - 1970_PE 5-I/334
< lati fejlesztési koncepció kidolgozásáról — pártbizottságunk javaslata alapján — a Politikai Bizottság határozatának megfelelően az idén döntött a Gazdasági Bizottság. Mindent egybevetve, a budapesti ipar műszaki helyzete, fejlődésének üteme és színvonala nem kielégítő. Az ország egyetemes érdeke azt kívánja, hogy — összhangban a párt gazdaságpolitikai céljaival — a IV. ötéves terviből adódó feladatokkal a fővárosi ipar intenzív fejlődése jelentősen meggyorsuljon. Ezért az állami szervek segítségével, a közgazdasági szabályozók módosításával, tartalékainak feltárásával gyorsítanunk kell a műszaki fejlődést, az elavult berendezések kicserélését, az üzemek rekonstrukcióját, a szállítás és az anyagmozgatás gépesítését, új technológiai eljárások bevezetését, a fejlett technikájú külföldi vállalatokkal való együttműködést. 4. A MEZŐGAZDASÁG A budapesti mezőgazdasági termelőszövetkezetek, amelyek ma 18 000 kat. holdon gazdálkodnak, a III. ötéves terv időszakában számottevően fejlődtek, s eredményesen hozzájárultak a főváros ellátásához. A 14 budapesti termelőszövetkezet ebben a tervidőszakban — jórészt a melléküzemági tevékenység fejlesztésével — csaknem ötszörösére növelte a termelési értéket, amely meghaladja az évi 1,4 milliárd forintot. Igen erőteljesen nőtt a termelőszövetkezetek beruházása, közös vagyona is. Kiemelkedően fejlődött a gyümölcstermesztés. Oj, korszerű növényházak építése segítette a zöldség- és a virágtermesztés fejlesztését. Az állattartási ágazatban a baromfi- és a sertéstenyésztés fejlődött erőteljesen. Jelentékenyen bővült az ipari, az építőipari és más kiegészítő tevékenység is. Helyenként túlzott 'arányban növelték az alaptevékenységükhöz nem kapcsolódó ipari termelésüket. A termelőszövetkezetekben több mint 16 000 tag és alkalmazott dolgozik. Létszámuk az utóbbi két évben megduplázódott. A szövetkezeti tagok egy munkanapra jutó jövedelme 1969-ben átlag 25%-kal volt nagyobb, mint 1965-ben. A tsz-ekbe irányuló munkaerő-áramlás és az ott fizetett nagyobb jövedelem más területeiken, esetenként, feszültséget okozott. A kormányhatározat érvényesítése ezen a helyzeten kedvező változást eredményezett. A termelőszövetkezeteknek a következő időszakban arra kell törekedniük, hogy a fővárosi lakosság jobb ellátásáért az alaptevékenységet és az ahhoz szorosan kapcsolódó kiegészítő tevékenységüket fejleszszék, szorgalmazzák a korszerűbb termelési módok bevezetését és az intenzitás fokozását, bővítsék kereskedelmi hálózatukat. Mindezért törekedjenek a termelőszövetkezetek együttműködésében rejlő lehetőségek jobb kihasználására. 5. A DOLGOZÓK MUNKAKÖRÜLMÉNYEI A szóban forgó időszakban javultak a munkakörülmények, az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei. Csökkent a veszélyes és az egészségre ártalmas munkahelyek száma, általában: javult a dolgozókról való munkahelyi gondoskodás. Ám sok vállalatnál — különösen a tanácsi és a szövetkezeti területen — a szociális intézmények állapota, ellátottsá10 ga nem felel meg sem az előírásoknak, sem az indokolt igényeknek. Az öltözők és a mosdók jelentős része elavult, zsúfolt és nem elégíti ki az egészségügyi követelményeket. Az új termelőegységek egy része már az üzembe helyezéskor is túlzsúfolt. 1967 óta a főváros üzemeiben emelkedett a halálos és a súlyos balesetek száma. Ennek fő oka, hogy könnyelműen kezelik a munkavédelmi szabályokat, hiányos a baleset megelőzését szolgáló oktatás és az ellenőrzés. A fiatalok baleseteinek gyakorisága az átlagosnál nagyobb. Tapasztalható, hogy a munkaerőhiányra hivatkozva a vezetők elnézik a fegyelmezetlenségeket. A dolgozókról való fokozottabb gondoskodás feltétlenül megköveteli, hogy a következő időben nagyobb erőfeszítéseket tegyenek a munkahelyi viszonyok javításáért és a helyenként már elviselhetetlen mértékű túlóra csökkentéséért. Az emberekkel való elvtársi törődés éppúgy beletartozik ebbe, mint a balesetvédelem, a szociális és a kulturális viszonyok javítása. Ez a gazdasági vezetés és a szakszervezetek soha el nem hanyagolható kötelessége és felelőssége. Feltétele annak is, hogy az állampolgári és a munkafegyelem, valamint a kötelességtudat tovább erősödjék. 6. A SZOCIALISTA MUNKA VERSENY A szocialista munkaverseny jelentősen hozzájárult a gazdasági építőmunkában elért eredményekhez. Budapest dolgozói kimagasló teljesítményeket értek el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a KMP megalakulásának 50., a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. és a hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére indított, maguk kezdeményezte munkaversenyben. Ugyanez jellemzi a párt X. kongresszusa tiszteletére kibontakozott munkaversenyt és az árvízkárok pótlására indult mozgalmat is. Mindezekben kiemelkedő eredményeket értek el és a vállalások teljesítésének döntő részesei a szocialista brigádokba tömörült dolgozók. Munkaszeretetük, helytállásuk megérdemli társadalmunk elismerését és megbecsülését. A jubileumi versenyek során vett nagy lendületet a „Szocialista Munka Vállalata" címért folyó verseny. Ezt a megtisztelő címet 1969. évi munkája alapján már 32 vállalat nyerte el. Jelentékenyen bővült a nagyobb kollektívákat átfogó verseny a „Szocialista Üzem" és a „Szocialista Műhely" címért. Eddig 105 700 dolgozót magába foglaló 1194 egység nyert el ilyen címet. A legtömegesebb kollektív versenyforma: a brigádok versenye a szocialista címért. A legutóbbi pártértekezlet óta 10 ezerről több mint 20 ezerre emelkedett a szocialista címet nyert brigádok száma. Ebben a mozgalomban most 240 000 dolgozó vesz részt. A különféle versenyformákba mind több műszaki dolgozó és alkalmazott is bekapcsolódott. Az a tény, hogy vállalataink nagyobb gondot fordítanak a legfontosabb gazdasági feladatok és a versenyvállalások összhangjára, tartalmasabbá teszi a szocialista versenyt. Javult a szakszervezeti szervek és a KISZ-szervezetek együttműködése a verseny szervezésében és értékelésében, a tapasztalatok öszszegezésében. A vállalatok közötti együttműködést, a közös feladatok összehangolt végrehajtását, valamint 334