MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1966

1966-11-04 4. öe. - 1966_PE 4/58

- 94 Meggyőződésünk, hogy minden kérdésben nagyon őszintén, bátran ás mindent el lehet mondani a budapesti lakosoknak. Nem azt mondom, hogy örülni fognak, ha nem kielégítő választ kapnak problémáikra, de inkább meg tudják érteni, hogy a nehézségek még egy ideig fennmaradnak. Elsősorban a lakáskérdésre szeretnék utalni* A jelenlegi 100 ezer lakásigénylővel szemben - mindenfajta fejlesztést^ figyelembevéve - évente legfeljebb 10 ezer lakást tudunk épiteni és még 10 év kellene ahhoz, hogy megoldjuk a jelenlegi problémákat. De évről-évre ujabb és ujabb problémák következnek. Hogyan kívánunk ezen segíteni? Egyrészt uj házgyárak építésével, másrészt azzal, hogy a Fővárosi Tanács megfelelő segítséget nyújt a lakosoknak ahhoz, hogy társas házat építsenek. A III. 5 éves terv idején 180 f» millió forint hozzájárulással mintegy 8-10 ezer társasház-lakás építését biztosítjuk. Sárközi elvtársnak arra a kérdésére, hogy a Fővárosi Tanács akarja-e, hogy felépítsék 17 lakást, nyugodtan mondhatom, hogy ezt a 17 lakást is akarjuk és a többit is, de hogyá valami legyen, ahhoz az kell, hogy a kivitelező vállalatok a munkát elvégezzék, s hogy akinek feladata van a szerelvények, a készülékek, a berendezések, az épitőanyagok gyártásában, szintén teljesítse feladatát, és határidőre hajtsa végre. Fel kell lépnünk a munkánkban még meglevő olyan fogyatékosságok ellen, a it a közgazdasági jelentésekben ugy szoktak fogalmazni, hogy a forint tervet ± 92, vagy 96 százalékra teljesítjük. Ha a 96 százalék mögött olyan fontos dolog húzódik meg, mint a lakásterv teljesítése, vagy nem teljesítése, akkor mág nem a 3 szá zalék a lényeg, hanem az, hogy a családok százai a tervek nem teljesítése miatt nem jutnak lakáshoz, megfelelő szociális életkörülményekhez. Ezért nem a forint szemlélet, hanem a forint mögött meg-